KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/október
KRÓNIKA
• N. N.: Országos Közművelődési Filmfórum Kecskeméten
POSTA
• Németh Zoltán: Hol vetítik a klasszikusokat? Olvasói levél
• A szerkesztőség : Hol vetítik a klasszikusokat? Válasz

• Pörös Géza: Teremtő ízlés Időszerű beszélgetések a filmklubmozgalomról
PRO ÉS KONTRA
• Báron György: Nehéz szerelem Egymásra nézve
• Spiró György: Kikacsintva Egymásra nézve

• Csala Károly: Egy műfaj jelzései Vörös föld
• Székely András: Jelenetek egy kényszerházasságból Suli-buli
• Bársony Éva: Forgatókönyv-vezénylés Beszélgetés Simó Sándorral
VITA
• Szabó B. István: Mit és hogyan? Vita a forgatókönyvről

• Zalán Vince: Aki többet követelt az élettől, mint vajaskenyeret Noteszlapok Rainer Werner Fassbinderről
• N. N.: Rainder Werner Fassbinder filmjei
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Az ember és a történelem Pesaro
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: Adj, amit adhatsz
• Jakubovits Anna: Szenvedünk a kamaszkortól
• Lajta Gábor: Montiel özvegye
• Deli Bálint Attila: Újra vissza
• Ardai Zoltán: Pucéran és szabadon
• Harmat György: Hová tűnt Agatha Christie?
• Hollós László: Helyre vagy befutóra
• Greskovits Béla: Az ítélet: halál
• Varga András: Kilenctől ötig
• Zsilka László: Bajtársak
TELEVÍZÓ
• Boros István: „BBC” Budapest Beszélgetés Benda Lászlóval, baló Györggyel és Chrudinák Alajosal
• Csepeli György: ... et circenses A televíziós szórakoztatásról
• Kőháti Zsolt: Bevallani a múltat Tanúkihallgatás
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: Filmes könyvek közt Rómában

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Egy boltkóros naplója

Alföldi Nóra

Confessions of a Shopaholic – amerikai, 2009. Rendezte: P.J. Hogan. Írta: Tracey Jackson, Tim Firth és Kayla Alpert. Kép: Jo Willems. Zene: James Newton Howard. Szereplők: Isla Fisher (Rebecca), Hugh Dancy (Luke), Krysten Ritter (Suze), Joan Cusack (Jane), John Goodman (Graham). Gyártó: Touchstone / Jerry Bruckheimer Films. Forgalmazó: Fórum Hungary. Szinkronizált. 104 perc.

 

Nem kifejezetten bevett szokás, de láthatóan jó biznisz costume designer nevével márkázni egy filmet; a Patricia Field felirat egy felhőkarcolókkal telezsúfolt főcím alatt például egészen biztosan pavlovi reflexeket vált ki minden divatbarát metropolita nőből. Vélhetően erre gondolt Jerry Bruckheimer producer is, miközben lopott perceiben Sophie Kinsella Shopaholic-bestsellereit bújta. Akcióba lendítve hát dombornyomott hitelkártyáját, gyorsan megvásárolta a lányregény filmjogait, P. J. Hogan személyében szert tett egy leértékelt rendezőre is, majd lelki szemei előtt a shoppingolást bevásárlóközpontok nagyvásznai előtt kiheverő nősereggel, lepaktált a Carrie Bradshaw-t és az ördögöt Pradába bújtató mozgóképes kirakatrendező Field-del.

A fiatal pályakezdő és vásárlásmániában szenvedő újságíró lány kalandjait feldolgozó Egy boltkóros naplója szolgai módon követi kultikus mintaképeit, sőt a rip-off kevésbé lett volna feltűnő, ha az Ördög Pradát visel legerősebb motívumainak újrafeldolgozása helyett konkrét snitteket emel át az eredeti műből. Formailag inkább nagyhírű tévés előfutárához igazodik, igaz, a Szex és New Yorkban gyakoribbak a tágas képkivágatok és dekoratív vizuális megoldások – a húsz percenként bekövetkező vadonatúj, a történetet ezer szál felé terelő konfliktusokkal viszont kétségtelenül a sorozat-előd epizodikus szerkezetét követi. Bónusz kiegészítőnek számítanak a romantikus komédiához képest meglepően harsány, a némafilm hőskorát idéző burleszk elemek: köztudott, hogy a karakterek árnyalására, bonyodalmak elvarrására, vagy éppen túlzóan romantikus hangulat oldására kiválóan alkalmas egy útban lévő üvegajtó vagy egy degeszre tömött, felrobbanó ruhaszekrény. Hogan munkája semmiképpen sem haute couture, inkább olcsóbb árkategóriában mozgó darab; alkotója érti és ismeri a fazont, de kispórolja belőle a minőségi anyagot.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/04 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9747