KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/november
KRÓNIKA
• N. N.: Két filmhét
POSTA
• Veress József: Egy búcsú margójára

• Pogány Csaba: A Video-galaxis küszöbén A hazai képmagnózás kérdőjelei
• Kovács András Bálint: Az idő élményei Andrej Tarkovszkij filmjeiről
• N. N.: Andrej Tarkovszkijról a Filmvilágban
SZOVJET FILMEK FESZTIVÁLJA
• Molnár Gál Péter: Utazás Danyelijával Portrévázlat
• N. N.: Georgij Danyelija filmjei
VITA
• Koltai Tamás: A stúdióvezetők asztala Vita a forgatókönyvről

• Zalán Vince: A mindennapok foglyai Panelkapcsolat
• Váncsa István: Bobby Walker Nyom nélkül
• Báron György: „Három jó dokumentumfilmet akartam csinálni” Beszélgetés ifj. Schiffer Pállal
• Simor András: Történetiség és kubaiság Jegyzetek a Filmmúzeum sorozatáról
• Csala Károly: A Szelíd motorosoktól az Amerikai tragédiáig Beszélgetés Kovács Lászlóval
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Meztelen igazság Pula
• Zsugán István: Emlékezés a félmúltra Taormina
LÁTTUK MÉG
• Greskovits Béla: Arany ősz
• Koltai Ágnes: Bronco Billy
• Lajta Gábor: A tirnovói cárnő
• Gáti Péter: Megbocsájtás
• Gáti Péter: A zsarolás
• Zsilka László: Elvis Presley
• Loránd Gábor: Ősszel a tengernél
• Kovács András Bálint: Szuperzsaru
• Peredi Ágnes: A fekete tyúk
• Greskovits Béla: A föld átka, a szerelem átka
TELEVÍZÓ
• Ortutay L. Gyula: Zene, tánc – kifulladás nélkül A kubai televízióról
• Ardai Zoltán: Öregek, koszosak „Társkeresés N 1463”
KÖNYV
• Székely András: A látvány szemlélése Filmtér, filmdíszlet
• Ardai Zoltán: A szükséges kritika

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A szabadság határai

Pápai Zsolt

Crossing Over – amerikai, 2009. Rendezte: Wayne Kramer. Szereplők: Harrison Ford, Ashley Judd, Ray Liotta. Forgalmazó: Film. 113 perc. 

Kevés filmnek jutott mostohább sors az elmúlt években, mint a méretes reményekkel és szép költségvetéssel készült, ámde végül még a moziforgalmazásba is csak a surranópályán bekerült A szabadság határainak. A filmet vállvetve utasította el az amerikai közönség és kritika: huszonötmilliós költségvetésének alig ötvenedrészét termelte meg, és az újságírók is alaposan elbántak vele. Ez a reakció érthető is, nem is: érthető – bár nem akceptálható – azért, mert Wayne Kramer rendező kényes problémákat boncolgat, ugyanakkor nem érthető, mert mívesen szerkesztett, ráadásul a fajsúlyos témát nagy adag feszültséggel megtöltő – azaz közönségvonzó megoldásokat szép számmal tartalmazó – darabról van szó.

A szabadság határai alig valamivel gyengébb film, mint a sok szempontból hasonló, és a nézők és Oscar-döntnökök által egyaránt ajnározott, 2004-es Ütközések. A hercig Szerencseforgatóval drámai érzékét, a betyáros Halálos hajszával pedig akciókészségét bebizonyító Wayne Kramer direktor a Robert Altman által tökélyre fejlesztett többszálú narratívát alkalmazza a migráció és emigráció témáját, a hétköznapi előítéleteket boncolgató munkájában. Középpontba az amerikai állampolgárság és a zöld kártya mítoszát helyezi, és úgy képes ezeknek a devalválódását érzékeltetni, hogy megmutatja, mennyi fájdalom, lemondás és kín forrása mindkettő. A szabadság határaiban az Ígéret Földje nem valóságos világ, kizárólag a magukat megtévesztő emberek lelkében létezik.

A főszereplők között ott találunk egy bevándorlási ügyekkel foglalkozó, veterán nyomozót; az ő perzsa származású társát és ennek családját; egy színésznői ambíciókkal Los Angelesbe érkező ausztrál lányt; valamint a hozzá kapcsolódó két férfit. A sztori főcsapásához oldalágon csatlakozik továbbá egy palesztin család, egy fekete kislány és egy mexikói nő – igazi multikulturális társaság tehát. Történeteik keresztbe-kasul szövik egymást, és a sorsmozaikjaik jó darabig szépen illeszkednek, az összbenyomás mégsem maradéktalanul pozitív: a koreai fiúkat – merthogy ők is szerepelnek a filmben – felvonultató cselekményszálat görcsösen gombolyítja a rendező, a nyilvánvalóan csúcsjelenetnek szánt állampolgársági avatás epizódja pedig erőtlen.

Lehetséges, hogy az eredeti, 140 perces rendezői változat nem tartalmazott efféle gikszereket, mindenesetre A szabadság határai még durván megkurtítva is izgalmas film. Azért az extrák közé igazán belefértek volna a kivágott jelenetek.

Extrák: nincsenek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/06 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10667