KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/november
KRÓNIKA
• N. N.: Két filmhét
POSTA
• Veress József: Egy búcsú margójára

• Pogány Csaba: A Video-galaxis küszöbén A hazai képmagnózás kérdőjelei
• Kovács András Bálint: Az idő élményei Andrej Tarkovszkij filmjeiről
• N. N.: Andrej Tarkovszkijról a Filmvilágban
SZOVJET FILMEK FESZTIVÁLJA
• Molnár Gál Péter: Utazás Danyelijával Portrévázlat
• N. N.: Georgij Danyelija filmjei
VITA
• Koltai Tamás: A stúdióvezetők asztala Vita a forgatókönyvről

• Zalán Vince: A mindennapok foglyai Panelkapcsolat
• Váncsa István: Bobby Walker Nyom nélkül
• Báron György: „Három jó dokumentumfilmet akartam csinálni” Beszélgetés ifj. Schiffer Pállal
• Simor András: Történetiség és kubaiság Jegyzetek a Filmmúzeum sorozatáról
• Csala Károly: A Szelíd motorosoktól az Amerikai tragédiáig Beszélgetés Kovács Lászlóval
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Meztelen igazság Pula
• Zsugán István: Emlékezés a félmúltra Taormina
LÁTTUK MÉG
• Greskovits Béla: Arany ősz
• Koltai Ágnes: Bronco Billy
• Lajta Gábor: A tirnovói cárnő
• Gáti Péter: Megbocsájtás
• Gáti Péter: A zsarolás
• Zsilka László: Elvis Presley
• Loránd Gábor: Ősszel a tengernél
• Kovács András Bálint: Szuperzsaru
• Peredi Ágnes: A fekete tyúk
• Greskovits Béla: A föld átka, a szerelem átka
TELEVÍZÓ
• Ortutay L. Gyula: Zene, tánc – kifulladás nélkül A kubai televízióról
• Ardai Zoltán: Öregek, koszosak „Társkeresés N 1463”
KÖNYV
• Székely András: A látvány szemlélése Filmtér, filmdíszlet
• Ardai Zoltán: A szükséges kritika

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Határidős esküvő

Alföldi Nóra

(Laavor et hakir) – izraeli, 2016. Rendezte és írta: Rama Burshtein. Kép: Amit Yasour. Zene: Roy Edri. Szereplők: Noa Koler (Michal), Ronny Merhavi (Feggie), Oz Zehavi (Yos), Irit Sheleg (Michal anyja). Gyártó: Avi Chai. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 110 perc.

 

Rama Burshtein az egyik legizgalmasabb alkotó a kortárs indie-mozi közegében; mert nem elég, hogy ő az első ultra-ortodox zsidó nő, aki szélesebb közönségnek csinál filmeket, de képes saját zárt, konzervatív erkölcsű közegének nüanszait és rituáléit általános emberi problémák megrajzolásának szolgálatába állítani, anélkül, hogy haszid-szafarivá zsugorítaná filmjeinek miliőjét.

Burshtein első nagyjátékfilmje még ortodox szokásjogokon keresztül boncolgatta a család / közösség és egyén viszonyát, míg második egészestés darabja a Határidős esküvő egy harmincas szingli férjkeresési vircsaftját meséli el. Miután Michal vőlegénye az eljegyzés után kihátrál a hőn áhított frigyből, a tüzes természetű lány némileg pragmatikusan úgy dönt, hogy mégsem mondja le a szertartást, tekintettel arra, hogy a képletből csak egyetlen komponens, a vőlegény hiányzik. Michal tehát elszánt keresésbe kezd; egyik (vak)randevú jön a másik után, a tanulságos beszélgetések, ismerkedések közepette a főhősnő egyre közelebb kerül önmagához. A Határidős esküvő szerencsére eltekint műfajtársai ordenáré tipizálási szokásaitól, finom karakterrajzokon izgalmas dialógokon keresztül fixírozza főszereplője lelkének tusáit. Nyers, manírmentes darab, csók és a rózsaszín köd nélkül mesél a férfi-női kapcsolat bonyodalmairól, ráadásul senkit nem hoz méltatlan helyzetbe, egyik nemet sem alázza porig, mély empátiával és szeretettel fordul mindenki felé. Ennyi bőven elég ahhoz, hogy a feszültség a film végéig kitartson: a befutó vőlegény bárki lehet, vagy éppen a női függetlenség jegyében senki nem jelenik meg a hüppe alatt. Burshtein felismerte, hogy a 19. századi erkölcsök mennyire a javát szolgálják egy ilyen történetnek, forradalmi hangvétele csupán annyi, hogy képes úgy szórakoztatni, hogy története az emberi szívre, alapvető vágyakra koncentrál.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/06 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13253