KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/november
KRÓNIKA
• N. N.: Két filmhét
POSTA
• Veress József: Egy búcsú margójára

• Pogány Csaba: A Video-galaxis küszöbén A hazai képmagnózás kérdőjelei
• Kovács András Bálint: Az idő élményei Andrej Tarkovszkij filmjeiről
• N. N.: Andrej Tarkovszkijról a Filmvilágban
SZOVJET FILMEK FESZTIVÁLJA
• Molnár Gál Péter: Utazás Danyelijával Portrévázlat
• N. N.: Georgij Danyelija filmjei
VITA
• Koltai Tamás: A stúdióvezetők asztala Vita a forgatókönyvről

• Zalán Vince: A mindennapok foglyai Panelkapcsolat
• Váncsa István: Bobby Walker Nyom nélkül
• Báron György: „Három jó dokumentumfilmet akartam csinálni” Beszélgetés ifj. Schiffer Pállal
• Simor András: Történetiség és kubaiság Jegyzetek a Filmmúzeum sorozatáról
• Csala Károly: A Szelíd motorosoktól az Amerikai tragédiáig Beszélgetés Kovács Lászlóval
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Meztelen igazság Pula
• Zsugán István: Emlékezés a félmúltra Taormina
LÁTTUK MÉG
• Greskovits Béla: Arany ősz
• Koltai Ágnes: Bronco Billy
• Lajta Gábor: A tirnovói cárnő
• Gáti Péter: Megbocsájtás
• Gáti Péter: A zsarolás
• Zsilka László: Elvis Presley
• Loránd Gábor: Ősszel a tengernél
• Kovács András Bálint: Szuperzsaru
• Peredi Ágnes: A fekete tyúk
• Greskovits Béla: A föld átka, a szerelem átka
TELEVÍZÓ
• Ortutay L. Gyula: Zene, tánc – kifulladás nélkül A kubai televízióról
• Ardai Zoltán: Öregek, koszosak „Társkeresés N 1463”
KÖNYV
• Székely András: A látvány szemlélése Filmtér, filmdíszlet
• Ardai Zoltán: A szükséges kritika

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Suliláz

Németh Áron

School Daze – amerikai, 1988. Írta és rendezte: Spike Lee. Szereplők: Larry Fishburne, Giancarlo Esposito, Tisha Campbell, Spike Lee. Forgalmazó: Warner Home Video. 120 perc.

 

Spike Lee, a nyolcvanas évek új hangja, egyszemélyes „fekete hullám”, a négerbánat mítosztalanítója miután 1986-ban megalkotta a későmodernista Nola Darlingot, még abban az évtizedben az afro-amerikai zárványlét kissszerű tragikumának lett krónikása, a négerkirályságoknak lett csípős nyelvű udvari bolondja. A Sulilázban, majd a Szemet szemértben az önmeghatározásukat a kirekesztésre építő amerikai kasztokat bírálta a sajátjaival szemben is kritikusan fogalmazva.

Ezek azok a boldog nyolcvanas évek, a lassú, de biztos gyarapodás időszaka, amikor Martin Luther King harca már csak nosztalgia tárgya, viszont még nem látható az eljövendő Clinton-éra gazdasági, technológiai szárnyalása szülte mélynyomor, és nem érzékelhető az e látványszabadság mögött settenkedő, főleg a leszakadó néprétegeket sújtó zérótolerancia. Az 1988-as Suliláz a fekete identitáskeresés pangásának a filmje. Mit tehetnek az önmeghatározásukat jórészt az elnyomatásból és az elszeparálásból merítő nép fiai a kényelmes engedmények és a piti alkuk langymelegében, a „niggerek” gulyáskommunizmusában? Hát magyaros frusztrációval elkezdenek klikkesedni a fajtájukon belül, a bőrszín különböző árnyalatai alapján jelölnek ki maguk között jó négereket és rossz négereket.

Lee filmjének egyetemistái a leendő fekete értelmiség, a jelenlegi Bush-adminisztráció csinovnyikjainak szellemi sötétségét tárják elénk. A zenei betétekkel erősített cselekmény musicales könnyedséggel mutatja be az egyetemi hétköznapok hőzöngő nihiljét és a felszín alatt párolódó konfliktusokat, műbalhékat. Lee szolgalelkű prakticizmus és a szenvelgő idealizmus ütköztetésére építő filmje nem nélkülözi a drámai súlyt, de közben szórakoztató marad. Viszont aki csak felhőtlen szórakozást akar, az fogja be az utolsó mondatnál a fülét.

 

Extrák: semmi.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/08 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8712