KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/november
KRÓNIKA
• N. N.: Két filmhét
POSTA
• Veress József: Egy búcsú margójára

• Pogány Csaba: A Video-galaxis küszöbén A hazai képmagnózás kérdőjelei
• Kovács András Bálint: Az idő élményei Andrej Tarkovszkij filmjeiről
• N. N.: Andrej Tarkovszkijról a Filmvilágban
SZOVJET FILMEK FESZTIVÁLJA
• Molnár Gál Péter: Utazás Danyelijával Portrévázlat
• N. N.: Georgij Danyelija filmjei
VITA
• Koltai Tamás: A stúdióvezetők asztala Vita a forgatókönyvről

• Zalán Vince: A mindennapok foglyai Panelkapcsolat
• Váncsa István: Bobby Walker Nyom nélkül
• Báron György: „Három jó dokumentumfilmet akartam csinálni” Beszélgetés ifj. Schiffer Pállal
• Simor András: Történetiség és kubaiság Jegyzetek a Filmmúzeum sorozatáról
• Csala Károly: A Szelíd motorosoktól az Amerikai tragédiáig Beszélgetés Kovács Lászlóval
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Meztelen igazság Pula
• Zsugán István: Emlékezés a félmúltra Taormina
LÁTTUK MÉG
• Greskovits Béla: Arany ősz
• Koltai Ágnes: Bronco Billy
• Lajta Gábor: A tirnovói cárnő
• Gáti Péter: Megbocsájtás
• Gáti Péter: A zsarolás
• Zsilka László: Elvis Presley
• Loránd Gábor: Ősszel a tengernél
• Kovács András Bálint: Szuperzsaru
• Peredi Ágnes: A fekete tyúk
• Greskovits Béla: A föld átka, a szerelem átka
TELEVÍZÓ
• Ortutay L. Gyula: Zene, tánc – kifulladás nélkül A kubai televízióról
• Ardai Zoltán: Öregek, koszosak „Társkeresés N 1463”
KÖNYV
• Székely András: A látvány szemlélése Filmtér, filmdíszlet
• Ardai Zoltán: A szükséges kritika

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Drágaságom

Vincze Teréz

Hors de prix – francia, 2007. Rendezte: Pierre Salvadori. Írta: Benoît Graffin és Pierre Salvadori. Kép: Gilles Henry. Zene: Camille Bazbaz. Szereplők: Audrey Tautou (Iréne), Gad Elmaleh (Jean), Marie-Christine Adam (Madeleine), Vernon Dobtcheff (Jacques). Gyártó: France 3 / Tovo Films / Les Film Pelléas. Forgalmazó: Best Hollywood. Feliratos. 104 perc.

 

Elegáns romantikus komédiai a francia riviérán Audrey Tatouval a főszerepben – ideális választás mindazoknak, akik még mindig a nyár elmúltán merengenek, és szívesen kalandoznának a napsütötte Biarritz, Nizza és Monte Carlo csillogó hoteljeiben és eldugott tengeröbleinek homokos partján. Mivel nagy valószínűséggel a francia turisztikai hivatal is beszállt a produkcióba – nem mintha a Riviérát annyira reklámozni kéne –, mindebben részük is lesz a nézőknek.

Jean (Gad Elmaleh) ugyanis pincér, kutyasétáltató, mixer és minden, amire egy szállodában szükség lehet. Egy végzetes éjszakán éppen elbóbiskolna az üres bárpult mögött, amikor felbukkan Irène (Audrey Tatou) és azt hiszi róla, hogy magányos ifjú milliomos, akivel érdemes összeszűrnie a levet. Bár Irène hivatásszerűen űzi a milliomos-vadászatot, ezúttal súlyosan mellényúl, és csak az elnöki lakosztályban együtt töltött éjszaka után jön rá, hogy mi is történt valójában. Jean persze nem adja fel a küzdelmet, és nyugdíjalapját is felszámolva próbálja elnyerni a kaviárt reggeliző, 200 eurós fehérneműket shoppingoló kalandornő kegyeit – reménytelenül. Végül egy újabb fatális félreértés következtében Jeant nézi gigolónak egy idősebb nő, úgyhogy Irène útmutatásai alapján az ex-pincér hamar beletanul a drága ajándékok kiválasztásába – persze azért nem annyira, hogy a happy end elmaradjon.

Az Álom luxuskivitelben eme modernizált változata jól mutatja az idők változását: az édesen bohó Holly Golightly-ból velejéig gonosz és számító fruska lett, aki kizárólag abban hisz, hogy a lányok legjobb barátja a gyémánt. Egy dologban viszont sikerül Audrey Tatounak felülmúlnia az egyébként felülmúlhatatlan Audrey Hepburnt: a soványságban. A film legnagyobb erőssége mindenesetre a visszafogott mimikájával erőteljesen Buster Keatonra emlékeztető Gad Elmaleh, aki lehet, hogy pantomimos papájától tanulta ezt a trükköt, de nagyon jól csinálja – miatta érdemes leginkább megnézni a filmet.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/10 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9144