KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/december
• Almási Miklós: A szentek is csak emberek Guernica
• Koltai Ágnes: Kettős portré A látogatás
• Kozák Márton: A művészet nem magasugrás Beszélgetés Gazdag Gyulával
• Spiró György: Remekmű a léten túlról Agónia
• Hegedűs Zoltán: Drámai diagnosztika Jelenetek a bábuk életéből
• Molnár Gál Péter: Amerikai álmatlanság Esküvő
• Bajor Nagy Ernő: Nevük nem szerepel Riport statisztákról
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: A dolgok állása Velence
• Létay Vera: Eltűnt leopárdok nyomában Locarno

• Máté Judit: Akkor jó a film, ha... Római beszélgetés Agéval a forgatókönyvírásról
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: Kölcsön vagy ajándék
• Gáti Péter: A névtelen zenekar
• Simándi Júlia: Asta, angyalkám
• Greskovits Béla: A Kisdarázs
• Peredi Ágnes: A csendbiztos
• Hollós László: Lány tengeri kagylóval
• Deli Bálint Attila: Kenyér, arany, fegyver
• Farkas András: Isten veled, kicsikém!
• Varga András: Bűnös dal a Föld
• Gervai András: Az éjszakai utazók
TELEVÍZÓ
• Rózsa Gyula: Korniss Péter fotóesztétikája Fotográfia
• Rózsa Zoltán: Száznyolcvan folytatásban, csúcsidőben A brazil telenoveláról
• Kézdi-Kovács Zsolt: A francia tévé és a filmek
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: A hatalom változatai Egy újabb olasz Jancsó-monográfiáról
• Csala Károly: Az animációs film története Giannalberto Bendazzi kísérlete

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Az adósság

Baski Sándor

The Debt – brit-amerikai,2010. Rendezte: John Madden. Írta: Matthew Vaughn, Jane Goodman és Peter Straughan. Kép: Ben Davis. Zene: Thomas Newman. Szereplők: Helen Mirren (Rachel), Jessica Chastain (fiatal Rachel), Sam Worthington (David), Marton Csokas (Stephan), Jesper Christensen (Dr. Bernhardt). Gyártó: Marv Films / Pioneer Pictures. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Feliratos. 114 perc.

A Spielberg-féle München, ha csak távirati stílusban is, de a kémthriller kulisszái mögött felvetett pár izgalmas kérdést az államilag szponzorált bosszúállás morális dilemmáiról. Két évvel késõbb – nyilván a film sikere által inspirálva – elkészült a hasonló témát boncolgató izraeli Ha-hov. A flashbackekben feltáruló történet szerint 1965-ben három fiatal Moszad- ügynök elfogta Berlinben az egyik leghírhedtebb náci háborús bûnöst. A férfit Izraelbe szállítani nem, csak megölni tudták, de így is hõsökként tértek haza. Csak 30 évvel késõbb derül ki, hogy nem minden úgy történt, ahogy elmesélték, a nyugdíjas korú ex-ügynökök így kénytelenek saját kezûleg elvarrni a szálakat.

Az amerikai remake többnyire hûen követi az eredeti cselekményét, az információkkal azonban jóval bölcsebben gazdálkodik. Ebben a verzióban a nézõk csak késõbb értesülnek arról, hogy pontosan mi is történt abban a berlini lakásban, ennél fogva sokkalta feszültebbek mind a múltban, mind a jelenben játszódó epizódok, az ügynökök viszonyát ráadásul egy szerelmi háromszög is bonyolítja. John Madden rendezõ jó érzékkel keveri a kamaradrámát a lassú folyású thrillerrel, így a színészeknek – legfõképpen Helen Mirrennek és a fiatalkori énjét alakító Jessica Chastainnek, illetve a „Birkenau sebészét” megformáló dán Jesper Christensennek – bõven jut tér a kibontakozásra.

Az izraeli eredetihez hasonlóan Az adósság is csak annyit moralizál, amennyit a mûfaji keretek még lehetõvé tesznek, a fõszereplõkkel ellenben jóval kritikusabb. A Ha-hov ügynökei tragikus hõsök, akik saját lelki békéjüket áldozzák fel önként a haza érdekében, míg Madden változatának szereplõi kevésbé idealizáltak. Õk a közös hazugsággal inkább saját magukat mentik, ezért is hitelesebb a késõbbi meghasonlásuk. A Ha-hov példaképeket állít a nézõi elé, Az adósság gyarló, emberi figurákat – nem kérdés, melyik változat az izgalmasabb.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/11 54-54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10858