KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/december
• Almási Miklós: A szentek is csak emberek Guernica
• Koltai Ágnes: Kettős portré A látogatás
• Kozák Márton: A művészet nem magasugrás Beszélgetés Gazdag Gyulával
• Spiró György: Remekmű a léten túlról Agónia
• Hegedűs Zoltán: Drámai diagnosztika Jelenetek a bábuk életéből
• Molnár Gál Péter: Amerikai álmatlanság Esküvő
• Bajor Nagy Ernő: Nevük nem szerepel Riport statisztákról
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: A dolgok állása Velence
• Létay Vera: Eltűnt leopárdok nyomában Locarno

• Máté Judit: Akkor jó a film, ha... Római beszélgetés Agéval a forgatókönyvírásról
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: Kölcsön vagy ajándék
• Gáti Péter: A névtelen zenekar
• Simándi Júlia: Asta, angyalkám
• Greskovits Béla: A Kisdarázs
• Peredi Ágnes: A csendbiztos
• Hollós László: Lány tengeri kagylóval
• Deli Bálint Attila: Kenyér, arany, fegyver
• Farkas András: Isten veled, kicsikém!
• Varga András: Bűnös dal a Föld
• Gervai András: Az éjszakai utazók
TELEVÍZÓ
• Rózsa Gyula: Korniss Péter fotóesztétikája Fotográfia
• Rózsa Zoltán: Száznyolcvan folytatásban, csúcsidőben A brazil telenoveláról
• Kézdi-Kovács Zsolt: A francia tévé és a filmek
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: A hatalom változatai Egy újabb olasz Jancsó-monográfiáról
• Csala Károly: Az animációs film története Giannalberto Bendazzi kísérlete

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A (sz)ex az oka mindennek

Huber Zoltán


Sleeping with Other People – amerikai, 2015. Rendezte és írta: Leslye Headland. Kép: Ben Kutchins. Szereplők: Alison Brie (Lainey), Jason Sudeikis (Jake), Natasha Lyonne (Kara), Amanda Peet (Paula). Gyártó: IM Global / Sidney Kimmel Entertainment. Forgalmazó: Big Bang Media. Szinkronizált. 103 perc.

A szex és a szerelem az amerikai fősodor romantikus komédiáiban újabban egymást kizáró, oximoron jelenségként bukkannak fel. Hőseink egymásra találásához mostanság a testi vágyak legyőzésén keresztül vezet az út. A szabados nemi élet mintha valami kóros állapot lenne, míg a gyógyulás egyetlen lehetőségét a monogám párkapcsolat utópiája jelenti. A honi forgalmazó a hajmeresztő magyarítással akaratlanul is a lényegre tapintott: a friss műfaji darabok többségében tényleg a szex az oka mindennek. Ennél mélyebbre fúrni és e közhelyes tételmondat mögé pillantani viszont csak a legritkább esetben sikerül.

Független finanszírozás és egy női író-rendező a kamera mögött. Ha nem vétené el lépten-nyomon a ritmust, a szex, szerelem, gyengédség laza ütköztetéséből a Schumer-Apatow együttműködés testvérmozija is kisülhetne. A Lánybúcsút jegyző Leslye Headland ezúttal sem képes felülemelkedni a lazának szánt, ám többségében inkább kínos és erőltetett vicceken és szituációkon. A figuráknak szinte mindenről „az” jut az eszükbe, a jellemző vonások és személyes drámák így szépen elsikkadnak, a néző pedig nem nagyon tud azonosulni senkivel. Az egykori partnerétől elszakadni képtelen nő és a szexfüggő férfi kölcsönös testi tilalomból szárba szökkenő románca súlytalan marad.

Headland a hőseiről, a párkapcsolatokról és a nemek közötti viszonyrendszer változásairól sem képes semmi érdekfeszítőt mondani. Az igyekezet egyértelműen érezhető, a szatirikus és felszabadultnak szánt hangvétel önmagában mégsem helyettesítheti az élethű karaktereket. A színészekre ellenben nem lehet panasz, a remek epizodisták mellett a főszerepekre is sikerült egy izgalmas párost találni. Alison Brie tehetséges színésznő, Jason Sudeikis pedig akkor is vicces, ha csak néz maga elé. Nagyrészt rajtuk múlik, hogy minden hiányossága ellenére nem nagyon lehet haragudni a filmre.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/10 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12429