KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/december
• Almási Miklós: A szentek is csak emberek Guernica
• Koltai Ágnes: Kettős portré A látogatás
• Kozák Márton: A művészet nem magasugrás Beszélgetés Gazdag Gyulával
• Spiró György: Remekmű a léten túlról Agónia
• Hegedűs Zoltán: Drámai diagnosztika Jelenetek a bábuk életéből
• Molnár Gál Péter: Amerikai álmatlanság Esküvő
• Bajor Nagy Ernő: Nevük nem szerepel Riport statisztákról
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: A dolgok állása Velence
• Létay Vera: Eltűnt leopárdok nyomában Locarno

• Máté Judit: Akkor jó a film, ha... Római beszélgetés Agéval a forgatókönyvírásról
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: Kölcsön vagy ajándék
• Gáti Péter: A névtelen zenekar
• Simándi Júlia: Asta, angyalkám
• Greskovits Béla: A Kisdarázs
• Peredi Ágnes: A csendbiztos
• Hollós László: Lány tengeri kagylóval
• Deli Bálint Attila: Kenyér, arany, fegyver
• Farkas András: Isten veled, kicsikém!
• Varga András: Bűnös dal a Föld
• Gervai András: Az éjszakai utazók
TELEVÍZÓ
• Rózsa Gyula: Korniss Péter fotóesztétikája Fotográfia
• Rózsa Zoltán: Száznyolcvan folytatásban, csúcsidőben A brazil telenoveláról
• Kézdi-Kovács Zsolt: A francia tévé és a filmek
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: A hatalom változatai Egy újabb olasz Jancsó-monográfiáról
• Csala Károly: Az animációs film története Giannalberto Bendazzi kísérlete

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A Halál a Ragadozó ellen

Kovács Marcell

 

Sőt, Indiana Jones a Dolog ellen. A rejtélyes sarkvidéki piramis feltárására szervezett tudóscsoport a kazamaták labirintusában véres háborúba csöppen. Paul Anderson, egy új rendezőfaj, a gémerfilmes első példánya a Mortal Kombat és a Kaptár után új sci-fijében ismét számítógépes játékot visz vászonra.

A képregény-eredetiből kifejlesztett játék filmváltozatában a lövöldözős programok kivilágítatlan alagútrendszerében az eseményeket a ki nevet a végén automata dramaturgiája alakítja, és még a fegyverválasztás motívuma is felbukkan jópofán. A sötétség jótékonyan elfedi a digitális animáció darabosságát, viszont a koromfekete képeket kapkodós vágásokkal tetézve az akciójelenetekből szinte semmit sem látni. A minőségi Alien-sorozat előzményét és a B-mozi kedvelői körében nagy becsben tartott Predator-filmek folytatását képező szörnytalálkozó valódi főszereplői persze a szerencsétlen sorsú kutatók, köztük egy fekete Ripley-klón és egy (az Alien-mitológiával az egyetlen – kínosan kimódolt – kapcsolatot jelentő) milliomos megbízó, Lance Henriksen alakításában.

Az egyik korábbi Aderson-sci-fi, a Katona az érzelmek nélküli gyilkológép és a megmentett kisfiú szívszorító ölelésével zárult. A nem kevésbé megható befejezést most bizarr szex illata lengi be finoman. Az ígéretes indulás után egyre kiszámíthatóbbá váló film e meglepő fordulat következtében a legvégére jellegtelenül rosszból varázslatosan rosszba fordul. Az utolsó percek perverz érzelgőssége annyira hatásos, hogy az ilyen szépségekre fogékony néző végül mégis elégedett vigyorral indul felháborodva a kijárat felé siető barátnője után.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/11 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1835