KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/december
• Almási Miklós: A szentek is csak emberek Guernica
• Koltai Ágnes: Kettős portré A látogatás
• Kozák Márton: A művészet nem magasugrás Beszélgetés Gazdag Gyulával
• Spiró György: Remekmű a léten túlról Agónia
• Hegedűs Zoltán: Drámai diagnosztika Jelenetek a bábuk életéből
• Molnár Gál Péter: Amerikai álmatlanság Esküvő
• Bajor Nagy Ernő: Nevük nem szerepel Riport statisztákról
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: A dolgok állása Velence
• Létay Vera: Eltűnt leopárdok nyomában Locarno

• Máté Judit: Akkor jó a film, ha... Római beszélgetés Agéval a forgatókönyvírásról
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: Kölcsön vagy ajándék
• Gáti Péter: A névtelen zenekar
• Simándi Júlia: Asta, angyalkám
• Greskovits Béla: A Kisdarázs
• Peredi Ágnes: A csendbiztos
• Hollós László: Lány tengeri kagylóval
• Deli Bálint Attila: Kenyér, arany, fegyver
• Farkas András: Isten veled, kicsikém!
• Varga András: Bűnös dal a Föld
• Gervai András: Az éjszakai utazók
TELEVÍZÓ
• Rózsa Gyula: Korniss Péter fotóesztétikája Fotográfia
• Rózsa Zoltán: Száznyolcvan folytatásban, csúcsidőben A brazil telenoveláról
• Kézdi-Kovács Zsolt: A francia tévé és a filmek
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: A hatalom változatai Egy újabb olasz Jancsó-monográfiáról
• Csala Károly: Az animációs film története Giannalberto Bendazzi kísérlete

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Odeon-Lloyd

Zachar Balázs

Egy megújult art-mozi.

 

A márciusban megnyíló felújított Duna mozi története már a két világháború közötti időszak filmszínházainak életútját követi. Filmszínházként született 1937 októberében, amikor a Lipótvárosi Mozgókép Rt. a Hollán Ernő utcában megnyitotta a város új „elsőhetes” moziját, Lloyd Színház néven. Az elsőhetes jelzőt filmkínálatának köszönhette, amelyben a megnyitást követően rövid idővel már nagyrészt premierfilmek szerepeltek. A mozi leginkább Lipótváros és belső Angyalföld közönségét szolgálta ki.

A negyvenes években fölvette a Duna nevet, hogy aztán 1945-től ismét Lloyd néven fogadja a nézőket. A második világháború után a Lloyd egy ideig – az akkori pártviszonyoknak megfelelően – a Szociáldemokrata Párt érdekeltségébe tartozott, a mozit az Orient Film Rt. látta el műsorral. Az államosítás után – mint a legtöbb filmszínház – a Mozgóképüzemi Nemzeti Vállalat tulajdonába került, immár újra Duna mozi néven. Az épület már három felújításon is átesett, a jelenlegi azonban több egyszerű felújításnál, mivel már az új „art” mozi arculat kialakítása jegyében zajlik.

Az üzemeltető Budapest Film Rt. arra törekszik, hogy az új – a márciusi nyitástól Odeon-Lloyd nevet viselő – mozin keresztül bemutassák, milyennek kellene lennie napjaink art-mozijának. Az egykori háromszáz fős terem száz plusz húsz székesre csökken, ugyanakkor műszaki, kényelmi felszereltségét tekintve – fotelszékek, Dolby Digital hangtechnika, klimatizált nézőtér – paraméterei megegyeznek a multiplexek által nyújtott szolgáltatások színvonalával. (Az Odeon-Lloyd termében az egy nézőre jutó képméret – amely a mozi által nyújtott vizuális hatás alapvető mutatója – megegyezik a Corvin nagytermének hasonló adatával.) Ezen kívül a moziban – immár szinte kötelező elemként – helyet kap egy kávézó, valamint a DVD-tárral kibővített és felújított Odeon videótéka.

Mindemellett a kivitelezés során megtartották az eredeti homlokzatot és bejárati portált, s az előcsarnokot is az eredeti alaprajzok és a fellelhető dokumentumok alapján alakították ki. A mozi külön érdekessége, hogy – részben a régi filmszínházak többfunkciós jellegét idézve – a vetítőteremben egy pódium-előadásokra alkalmas kisszínpad is helyet kapott, mivel a Budapest Film az éjszakai műsorsávban a filmeken kívül a társművészeteknek, színpadi műfajoknak is helyet kíván adni.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/03 50-51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2116