KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/december
• Almási Miklós: A szentek is csak emberek Guernica
• Koltai Ágnes: Kettős portré A látogatás
• Kozák Márton: A művészet nem magasugrás Beszélgetés Gazdag Gyulával
• Spiró György: Remekmű a léten túlról Agónia
• Hegedűs Zoltán: Drámai diagnosztika Jelenetek a bábuk életéből
• Molnár Gál Péter: Amerikai álmatlanság Esküvő
• Bajor Nagy Ernő: Nevük nem szerepel Riport statisztákról
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: A dolgok állása Velence
• Létay Vera: Eltűnt leopárdok nyomában Locarno

• Máté Judit: Akkor jó a film, ha... Római beszélgetés Agéval a forgatókönyvírásról
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: Kölcsön vagy ajándék
• Gáti Péter: A névtelen zenekar
• Simándi Júlia: Asta, angyalkám
• Greskovits Béla: A Kisdarázs
• Peredi Ágnes: A csendbiztos
• Hollós László: Lány tengeri kagylóval
• Deli Bálint Attila: Kenyér, arany, fegyver
• Farkas András: Isten veled, kicsikém!
• Varga András: Bűnös dal a Föld
• Gervai András: Az éjszakai utazók
TELEVÍZÓ
• Rózsa Gyula: Korniss Péter fotóesztétikája Fotográfia
• Rózsa Zoltán: Száznyolcvan folytatásban, csúcsidőben A brazil telenoveláról
• Kézdi-Kovács Zsolt: A francia tévé és a filmek
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: A hatalom változatai Egy újabb olasz Jancsó-monográfiáról
• Csala Károly: Az animációs film története Giannalberto Bendazzi kísérlete

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Terminator 3.

Csillag Márton

 

James Cameron 1984-es kisköltségvetésű filmje, a Terminátor – A Halálosztó történetét egy lángok közül kiemelkedő kitinváz képe ihlette, az azóta közszájon forgó előzmények pedig csak később pattantak ki az író-rendező fejéből. A film cselekménye a szűkös anyagi keretek miatt a gyilokgéppel együtt a jövőből a jelenbe került át, Arnold Schwarzenegger és 17 mondatos álomszerepe mégis elkápráztatta a világ közönségét. Az 1991-es folytatásban Cameron a digitális technika fejlődéséhez igazodó tempót választott, az első részben kiagyalt háztáji fortélyait pedig látványos szuper-trükkökre cserélte – a csavaros történet mégis a jelenben ragadt. Az arcjátékát időközben megsokszorozó Schwarzenegger a tökéletes érzelmi hatás és biztosabb bevétel kedvéért apaszerepet kapott, a Terminátor-filmcsalád ezzel családi mozivá vált, és bebizonyosodott: a T-800-as modellszámú kibernetikus organizmus kétségkívül az ember legjobb barátja. A „sötét jelen + még sötétebb jövő” recept a legújabb technikai lehetőségekkel párosítva ismét beváltotta a hozzá fűzött reményeket, napjaink hathavonta folytatásokat produkáló mostoha világában sürgetővé vált tehát a harmadik rész elkészítése. A producerek bonyolult üzleti manőverei után Cameron ezúttal kiesett a rendezői székből, helyére Jonathan Mostow került, aki U-571 című tengeralattjárós filmjével már bebizonyította, hogy alkalomadtán képes lenne bizonyítani. Mostow úgy játszadozik a franchise-termékkel, mint szendvicsfelelős a sajtburgerrel: a számos idézettel, humoros kikacsintásokkal és nosztalgikus történetvezetéssel a Terminátor 3-at Schwarzenegger jutalomjátékává teszi, az akciórajongókat a lehetőségekhez képest minimális utómunkával és maximális rombolással kápráztatja el, a Terminátor-saga szerelmeseit pedig egy bájos csattanóval.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/09 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2214