KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/december
• Almási Miklós: A szentek is csak emberek Guernica
• Koltai Ágnes: Kettős portré A látogatás
• Kozák Márton: A művészet nem magasugrás Beszélgetés Gazdag Gyulával
• Spiró György: Remekmű a léten túlról Agónia
• Hegedűs Zoltán: Drámai diagnosztika Jelenetek a bábuk életéből
• Molnár Gál Péter: Amerikai álmatlanság Esküvő
• Bajor Nagy Ernő: Nevük nem szerepel Riport statisztákról
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: A dolgok állása Velence
• Létay Vera: Eltűnt leopárdok nyomában Locarno

• Máté Judit: Akkor jó a film, ha... Római beszélgetés Agéval a forgatókönyvírásról
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: Kölcsön vagy ajándék
• Gáti Péter: A névtelen zenekar
• Simándi Júlia: Asta, angyalkám
• Greskovits Béla: A Kisdarázs
• Peredi Ágnes: A csendbiztos
• Hollós László: Lány tengeri kagylóval
• Deli Bálint Attila: Kenyér, arany, fegyver
• Farkas András: Isten veled, kicsikém!
• Varga András: Bűnös dal a Föld
• Gervai András: Az éjszakai utazók
TELEVÍZÓ
• Rózsa Gyula: Korniss Péter fotóesztétikája Fotográfia
• Rózsa Zoltán: Száznyolcvan folytatásban, csúcsidőben A brazil telenoveláról
• Kézdi-Kovács Zsolt: A francia tévé és a filmek
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: A hatalom változatai Egy újabb olasz Jancsó-monográfiáról
• Csala Károly: Az animációs film története Giannalberto Bendazzi kísérlete

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Észvesztő

Hungler Tímea

 

Aki olvasott már valaha Sylvia Plath-t, esetleg volt szerencséje Ken Kesey Száll a kakukk fészkére című könyvéhez, vagy ne adj’ isten a saját bőrén tapasztalta, miként nyomorítja meg az ember életét a pszichózis, az előtt ismerős lehet a világ, melyet a Susanna Kaysen kulcsregénye alapján készült James Mangold-film megjelenít. A hatvanas évek Amerikájában játszódó mű a lélek mélyrétegeibe, egy rehabilitációs intézet mindennapjaiba nyújt betekintést.

Susanna sorsa párhuzamosan Amerika sorsfordító időszakával, a vietnami háború idejében vesz fordulatot, mikor borderline-személyiségként bekerül a pszichiátriára. A film eredeti címe (Girl, interrupted) nem csupán a zavartságra utal, de a képi világra is; a gyógyulást, az intézeti napokat minduntalan félbeszakítja a lány múltjából felvillanó egy-egy jelentős pillanat, a gyerekkori élményektől kezdve egészen Susanna öngyilkossági kísérletéig.

A film erőssége e megszakításos képi technika mellett az érzelmi motivációkat, a lelki működéseket, a kínokat bemutató színészi alakításokban rejlik. Az imponáló vonulatból (Winona Ryder, Whoopi Goldberg, Vanessa Redgrave) magasan kiemelkedik a szociopata, kezelhetetlen, de mégis rendkívül érzelmes Lisát alakító Angelina Jolie, akiről e filmet látva elmondható, nem véletlenül alakításáért Golden Globe-ot s utóbb epizodista Oscart kapott.

A gyógyulás a két világ közötti helyes választás. Az alatt a két év alatt, melyben Susanna az intézet ápoltja, az osztály igazi közösséggé, egységfronttá válik a kinti világgal szemben. Az érzelmes, de semmiképpen sem érzelgős húrokat pengető alkotásában minden beteg a saját sorsán keresztül válaszol arra, hogy belemenekül-e maga teremtette világába, vagy megtanul alkalmazkodni hozzá, s visszatér abba a világba, mely végül is megbetegítette.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/05 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2942