KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/december
• Almási Miklós: A szentek is csak emberek Guernica
• Koltai Ágnes: Kettős portré A látogatás
• Kozák Márton: A művészet nem magasugrás Beszélgetés Gazdag Gyulával
• Spiró György: Remekmű a léten túlról Agónia
• Hegedűs Zoltán: Drámai diagnosztika Jelenetek a bábuk életéből
• Molnár Gál Péter: Amerikai álmatlanság Esküvő
• Bajor Nagy Ernő: Nevük nem szerepel Riport statisztákról
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: A dolgok állása Velence
• Létay Vera: Eltűnt leopárdok nyomában Locarno

• Máté Judit: Akkor jó a film, ha... Római beszélgetés Agéval a forgatókönyvírásról
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: Kölcsön vagy ajándék
• Gáti Péter: A névtelen zenekar
• Simándi Júlia: Asta, angyalkám
• Greskovits Béla: A Kisdarázs
• Peredi Ágnes: A csendbiztos
• Hollós László: Lány tengeri kagylóval
• Deli Bálint Attila: Kenyér, arany, fegyver
• Farkas András: Isten veled, kicsikém!
• Varga András: Bűnös dal a Föld
• Gervai András: Az éjszakai utazók
TELEVÍZÓ
• Rózsa Gyula: Korniss Péter fotóesztétikája Fotográfia
• Rózsa Zoltán: Száznyolcvan folytatásban, csúcsidőben A brazil telenoveláról
• Kézdi-Kovács Zsolt: A francia tévé és a filmek
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: A hatalom változatai Egy újabb olasz Jancsó-monográfiáról
• Csala Károly: Az animációs film története Giannalberto Bendazzi kísérlete

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Becéző szavak

Tamás Amaryllis

 

„A Becéző szavak valószínűleg 1983 érzelmileg leghatásosabb filmje lesz...” – jósolta a Newsweek három éve a Larry McMurtry regénye alapján készült szentimentális, azóta többszörösen Oscar-díjas alkotásról. A propaganda-imázst meglovagolva, a bemutatót megelőzve nálunk is megjelent a forgatókönyv alapjául szolgáló, a filmnél jóval alacsonyabb színvonalú regény.

A film legalább két és negyed órára abba az illúzióba ringat, hogy bármilyen banális történet alkalmas arra, hogy emberéletünk általános gondjairól szóljon. Titoknélküli, napról-napra élő emberek szembesülni és dönteni kényszerülnek egy sorsfordító, jellempróbáló helyzetben: a háromgyermekes rákos fiatalasszony, Emma váratlan halálakor.

Az átlagnál nagyobb tűrőképességű Emma az utolsó napokban – számvetés helyett – azért harcol, hogy meggyőzze a körülötte élőket, hogy ő még mindig feleség és anya és barátnő, nem „kóreset tárgya”. A könnyedén, nagyobb célok nélkül viselt élet és a kórházi ágyon megadóan várt halál azonban nem teljesül megindító, egyszeri, megismételhetetlen sorssá. Ha a film nálunk is sikert arat, azt a kimagaslóan jó, őszinte színészi alakításoknak köszönheti: az önfeledt, hiteles Debra Wingernek (Emma), az elárvultság döbbenetét megrázóan átélő gyermekszereplőnek (Teddy), az öregség tragikumát és a szerelem megtartó erejét bizarrul ábrázoló Shirley MacLaine-nek (Aurora), az önsorsrontó szétesettséget mesterfokon bemutató Jack Nicholsonnak („űrhajós”).

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1987/04 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5570