KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/december
• Almási Miklós: A szentek is csak emberek Guernica
• Koltai Ágnes: Kettős portré A látogatás
• Kozák Márton: A művészet nem magasugrás Beszélgetés Gazdag Gyulával
• Spiró György: Remekmű a léten túlról Agónia
• Hegedűs Zoltán: Drámai diagnosztika Jelenetek a bábuk életéből
• Molnár Gál Péter: Amerikai álmatlanság Esküvő
• Bajor Nagy Ernő: Nevük nem szerepel Riport statisztákról
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: A dolgok állása Velence
• Létay Vera: Eltűnt leopárdok nyomában Locarno

• Máté Judit: Akkor jó a film, ha... Római beszélgetés Agéval a forgatókönyvírásról
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: Kölcsön vagy ajándék
• Gáti Péter: A névtelen zenekar
• Simándi Júlia: Asta, angyalkám
• Greskovits Béla: A Kisdarázs
• Peredi Ágnes: A csendbiztos
• Hollós László: Lány tengeri kagylóval
• Deli Bálint Attila: Kenyér, arany, fegyver
• Farkas András: Isten veled, kicsikém!
• Varga András: Bűnös dal a Föld
• Gervai András: Az éjszakai utazók
TELEVÍZÓ
• Rózsa Gyula: Korniss Péter fotóesztétikája Fotográfia
• Rózsa Zoltán: Száznyolcvan folytatásban, csúcsidőben A brazil telenoveláról
• Kézdi-Kovács Zsolt: A francia tévé és a filmek
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: A hatalom változatai Egy újabb olasz Jancsó-monográfiáról
• Csala Károly: Az animációs film története Giannalberto Bendazzi kísérlete

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Könyv

Olasz kismonográfia – magyar rendezőről

Bádonfai Gábor

Csodálkozással vegyes elragadtatással lapozgatom Bruno de Marchi, milánói egyetemi tanárnak Szabó Istvánról írt könyvecskéjét, amelyet a firenzei Nouva Italia kiadó jelentetett meg.

Csodálkozásom tárgya de Marchi és a kiadó bátorsága. Szabó István kitűnő rendező. Itthon, ahol filmjeit sikerrel játszották, számos, rövidebb-hosszabb írás, cikk, tanulmány jelent meg róla is, műveiről is. Tudomásom szerint Szabó István filmjeit azonban, akárcsak a legtöbb magyar rendezőét, majdnem kizárólag szűk, szakmai körökben ismerik Olaszországban. A nagy, kereskedelmi mozihálózatban sohasem kerültek vetítésre.

Persze a magyar filmekről, különösen a Balázs Béla Stúdió alapító filmeseiről sokat tudhat az olasz olvasó is. Magukat az alkotásokat azonban inkább csak a fesztiválok közönsége, s a különböző filmnapok válogatott nézői látták. Számos magyar filmet a televízió is közvetített. A második csatornán (korlátozott vételi lehetőség mellett). A labdarúgó-világbajnokság mérkőzéseinek közvetítésével egy időben.

Ha a tájékozott olasz nézőt a magyar filmművészetről kérdezik, bizonyára jó néhány rendezőnk nevét felsorolja. Majd szégyenkezve hozzáteszi, hogy filmjeink közül alig-alig látott egyet is.

Dicséretes bátorság kellett tehát ahhoz, hogy erre a „megdolgozatlan” piacra könyvet jelentessenek meg magyar rendezőről.

Lapozgatom a csaknem másfélszáz oldalas könyvet, amelyet a Castoro sorozatban jelentettek meg, s rendkívül tekintélyt parancsoló névsor tűnik szemembe: Antonioni, Godard, Fellini, Rossellini, Hitchcock, Eizenstein, Pasolini, Jancsó, Bergman. Rocha, Polanski, Vertov. A 37. kötet szól Szabó Istvánról.

Az elragadtatás annak szól, hogy a könyv nemcsak megjelent, de jó is. De Marchi avatott értője a magyar filmnek, jó ismerője Szabó István alkotásainak. Rövid interjúban foglalkozik Szabó személyével, művészi elkötelezettségével, majd öt fejezeten keresztül elemzi a filmeket. Érti és értékeli is azokat.

Nem tudom, hogy illetékes hazai szerveink szerepet játszottak-e a könyv megjelentetésében. Buzdítással, dokumentációkkal. Ha igen, dicséretes és bátorításra érdemes kezdeményezés volt. Az első lépéseket nekünk is meg kell tenni, hogy ne csak a szakértők, de minél inkább a széles közönség is megismerje filmművészetünk legjobb alkotásait.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/06 63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7856