KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/december
• Almási Miklós: A szentek is csak emberek Guernica
• Koltai Ágnes: Kettős portré A látogatás
• Kozák Márton: A művészet nem magasugrás Beszélgetés Gazdag Gyulával
• Spiró György: Remekmű a léten túlról Agónia
• Hegedűs Zoltán: Drámai diagnosztika Jelenetek a bábuk életéből
• Molnár Gál Péter: Amerikai álmatlanság Esküvő
• Bajor Nagy Ernő: Nevük nem szerepel Riport statisztákról
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: A dolgok állása Velence
• Létay Vera: Eltűnt leopárdok nyomában Locarno

• Máté Judit: Akkor jó a film, ha... Római beszélgetés Agéval a forgatókönyvírásról
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: Kölcsön vagy ajándék
• Gáti Péter: A névtelen zenekar
• Simándi Júlia: Asta, angyalkám
• Greskovits Béla: A Kisdarázs
• Peredi Ágnes: A csendbiztos
• Hollós László: Lány tengeri kagylóval
• Deli Bálint Attila: Kenyér, arany, fegyver
• Farkas András: Isten veled, kicsikém!
• Varga András: Bűnös dal a Föld
• Gervai András: Az éjszakai utazók
TELEVÍZÓ
• Rózsa Gyula: Korniss Péter fotóesztétikája Fotográfia
• Rózsa Zoltán: Száznyolcvan folytatásban, csúcsidőben A brazil telenoveláról
• Kézdi-Kovács Zsolt: A francia tévé és a filmek
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: A hatalom változatai Egy újabb olasz Jancsó-monográfiáról
• Csala Károly: Az animációs film története Giannalberto Bendazzi kísérlete

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Hitler titkárnője

Pápai Zsolt

 

A világfordító történelmi események szemtanúi, illetve az ezen eseményeket levezénylő személyek közeli ismerősei, munkatársai dokumentumfilmek hálás riportalanyai, még akkor is, ha netán az általuk mondottak kevés újdonságot tartalmaznak. Ha a megszólaló – pozíciójából vagy egykori szerepéből adódóan – fontos vagy fontosnak vélt személy, akkor megszólalásának szenzációértéke feledtetheti szavainak esetlegesen csekély információértékét.

Néhány évvel ezelőtt kisebb szenzációt váltott ki Németországban, hogy Adolf Hitler egykori titkárnője, az öt évtizeden át a történészek és újságírók elől masszívan elzárkózó Traudl Junge végre feltárulkozott, és előbb megjelentette visszaemlékezéseit, majd a kamera elé is leült. Könyve és a róla készült dokumentumfilm nagy vihart kavart, és egy játékfilmet is szült: jórészt ezekre támaszkodva forgatta le tavaly Oliver Hirschbiegel A bukás című munkáját.

A Hitler titkárnőjét 2002-ben mutatták meg a Berlinálén, Frau Junge halála előtt néhány nappal. A négy hosszabb beszélgetésből összeállított filmnél kevés sterilebb megmunkálású, eszköztelenebb stílben készült mozgókép-dokumentum született a mozi száztíz éve alatt: a rendezők a dísztelen háttér előtt – balra egy pocsék virágcsendélet, jobbra könyvespolc – végig szekondban veszik riportalanyukat, aki előbb magáról és családjáról, majd a nemzetet (meg)vezető diktátor szolgálatában eltöltött három évéről beszél.

Nem sok új információt kínálva, legyen szó az 1944. júliusi, Stauffenberg ezredes megszervezte merényletkísérletről vagy Hitler és szűkebb környezete bunkerbeli végnapjairól. A szerény dokumentumértékű mű személyes sorsdrámaként érdekes igazán. Néhol ugyan az önvád hangjai is kihallatszanak a monológból, egészében véve mégis olybá tűnik fel, hogy a végtelenül naiv Frau Junge bő fél évszázad után sem tudta feldolgozni élete nagy traumáját. Több olyan pillanat is akad a filmben, mely ezt látszik igazolni: az egyik legmeglepőbb, amikor Junge asszony a Führer pacifizmusáról (!) beszél, a másik, amikor Hitler kutyáját, a bunkerben ciánkapszulától odaveszett Blondie-t siratja.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2005/06 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8298