KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/január
KRÓNIKA
• N. N.: Alberto Cavalcanti, King Vidor, Elio Petri, Jacques Tati

• Zalán Vince: Színt vallani Új Balázs Béla-kötetek
• Balázs Béla: Filmkritikát! Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Nanuk, az eszkimó Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: A kritika kritikája Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Pénzért mindent Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Polikuska Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Levél Erdei belügyminiszter úrhoz a cenzúráról és egy szép magyar szóról Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Koltai Tamás: Szakszeűen kisiklatott vonatok Viadukt
• Koltai Ágnes: Varázslók és emberek Tündér Lala
• Boros István: Elsőfilmesek, 1983 Erdőss Pál, Sólyom András, Szurdi Miklós, Vészi János
• Nemes Nagy Ágnes: Vadnyugat keleten A testőr
• András László: Ötezer éves történet A postás mindig kétszer csenget
• Molnár Gál Péter: Játék a bizonytalansággal Madarak
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Múlt és jelen Mannheim
• Zsugán István: Emberek a fevevőgép előtt Nyon

• Bikácsy Gergely: Bálnák és szalamandrák Vázlat Alain Tannerről
• N. N.: Alain Tanner filmjei
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: A gránátalma színe
• Kövesdi Rózsa: Várlak nálad vacsorára
• Simándi Júlia: A 34-es gyors
• Simándi Júlia: Az elnök elrablása
• Kapecz Zsuzsa: Nyugtalanság
• Farkas András: Kétes hírű menyasszony
• Schubert Gusztáv: Szökés a halál elől
• Schubert Gusztáv: Szerelmek, esőcseppek
• Varga András: Végállomás
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: A művész élete képekben Liszt Ferenc
• Szilágyi János: A Kockázat kockázata
• Csepeli György: Kant a televíziót nézi A tévéműsorok tetszéséről
KÖNYV
• Simándi Júlia: A hallgatag Asta

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Janisch Attila filmjei

Gelencsér Gábor

Árnyék a havon – magyar film, 1991. Szereplők: Miroslaw Baka, Jozef Króner, Újlaki Dénes. Hosszú alkony – magyar film, 1997. Szereplők: Törőcsik Mari, Csuja Imre, Máté Gábor. Másnap – magyar film, 2004. Szereplők: Gáspár Tibor, Derzsi Borbála, Újlaki Dénes.

A MOKÉP jóvoltából példaértékű kiadvánnyal gyarapodik a magyar filmek sajnos rendkívül esetleges és hiányos DVD-piaca: a Janisch Attila eddigi három nagyjátékfilmjét tartalmazó doboz nem csupán kitűnő kép- és hangminőségben teszi hozzáférhetővé a műveket, hanem lehetőséget nyújt arra is, hogy új összefüggésben lássuk azokat. Nem egyszerű reprodukcióról, immár hazavihető másolatról van szó tehát, hanem megőrzésről és (újra)értelmezésről – szemben a magyar filmek kiadásának többségével, ahol fakult és karcos kópiák árválkodnak önmagukban a lemezen. A mostani összeállítás tanúsága szerint egy DVD-editió ennél jóval többet is nyújthat.

A négy lemezen a három nagyjátékfilm mellett (Árnyék a havon; Hosszú alkony; Másnap) helyet kap a rendező három főiskolai rövid- (Róbert és Róbert; Zizi; A másik part), valamint a BBS és a ZDF koprodukciójában forgatott Lélegzetvisszafojtva című kisjátékfilmje, egy portréfilm, s interjúk az alkotókkal: Janisch-sal, állandó forgatókönyvíró-társával, Forgách Andrással, valamint színészeivel, Miroslaw Bakával, Törőcsik Marival, Csuja Imrével, Ujlaki Dénessel. Ezen kívül az Árnyék a havon extrái között található egy önmagában is izgalmas próbafelvétel Miroslaw Bakával és Bacsa Ildikóval, a Hosszú alkony és a Másnap esetében pedig egyfajta mozgó story boardként a rendező kamerával írt vázlatai a helyszínekről és a szereplők mozgásáról. A 2004-es Másnap már bizonyára a későbbi DVD-kiadás tudatában készült, így az önálló extra lemezen az említetteken kívül látható még forgatási riport, werkfilm, etűd a rendező helyszínkereső fotóiból, s felkerültek a kimaradt jelenetek, köztük a most kivágott nyolcpercnyi anyag is. (A film „rendezői változata” tehát a szokásostól eltérően rövidebb az eredetinél.) És akkor még nem említettem a szokásosnak mondható képgalériát, életrajzokat, előzeteseket; a magyar kiadványok esetében szintén nem magától értetődő idegen nyelvű feliratokat, valamint az igényes kiállítású kísérőfüzetet, a filmek leírása mellett interjúkkal, tanulmányrészletekkel, forgatókönyv-szemelvényekkel és a rendező meglepően személyes és íróilag is erős vázlatival, jegyzeteivel, naplóival.

A kiadvány csupán tárgyszerű bemutatása elfoglalja ennek a rövid recenziónak a felét, pedig a lényeg csak most következne. Janisch Attila művészetének eddigi, a Másnappal – és immár a mostani DVD-összeállítással – lezártnak tekinthető korszaka ugyanis különösképpen indokolja az ilyesfajta összeállítást. Janisch filmjei egyetlen témát, az ismeretlenbe történő át- vagy kilépés mozdulatát követik nyomon, mindezt egy zárt, visszatérő motívumhalmaz és azonos vagy legalábbis rokon formaelv segítségével. Két rövidfilm, a Zizi és A másik part közvetlen előzménye a Hosszú alkonynak és aMásnapnak, míg a Róbert és Róbert stílusa és atmoszférája az Árnyék a havonnal rokon. A rövidfilmek így nem pusztán érdekességként, az alkotó zsengéiként tarthatnak számot érdeklődésre, hanem egy művészi szemléletmód és stílus alakulásának fontos kiinduló állomásaként. A visszatérő motívumokra (tájak és arcok egymás mellé, apró tárgyak és hatalmas monstrumok egymással szembe állítása, s mindenekelőtt utak és utak végtelen számban és hosszúságban) a portréfilm vagy maga a rendező (néha kellő öniróniával) külön is felhívja figyelmünket, a gyűjteményes kiadványnak köszönhetően viszont a rövid- és a nagyjátékfilmek szeriális elrendezésével közvetlenül is meggyőződhetünk a motívumkincs állandóságáról – és gazdagságáról. A közhely a mindig ugyanazt a filmet forgató rendezőről ezúttal eleven tapasztalattá válik.

A szerzői film fogalmát régóta ismerjük – a Janisch-doboz kapcsán úgy tűnik, érdemes bevezetni a szerzői DVD-kiadás fogalmát is.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/12 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10000