KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/január
KRÓNIKA
• N. N.: Alberto Cavalcanti, King Vidor, Elio Petri, Jacques Tati

• Zalán Vince: Színt vallani Új Balázs Béla-kötetek
• Balázs Béla: Filmkritikát! Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Nanuk, az eszkimó Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: A kritika kritikája Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Pénzért mindent Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Polikuska Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Levél Erdei belügyminiszter úrhoz a cenzúráról és egy szép magyar szóról Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Koltai Tamás: Szakszeűen kisiklatott vonatok Viadukt
• Koltai Ágnes: Varázslók és emberek Tündér Lala
• Boros István: Elsőfilmesek, 1983 Erdőss Pál, Sólyom András, Szurdi Miklós, Vészi János
• Nemes Nagy Ágnes: Vadnyugat keleten A testőr
• András László: Ötezer éves történet A postás mindig kétszer csenget
• Molnár Gál Péter: Játék a bizonytalansággal Madarak
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Múlt és jelen Mannheim
• Zsugán István: Emberek a fevevőgép előtt Nyon

• Bikácsy Gergely: Bálnák és szalamandrák Vázlat Alain Tannerről
• N. N.: Alain Tanner filmjei
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: A gránátalma színe
• Kövesdi Rózsa: Várlak nálad vacsorára
• Simándi Júlia: A 34-es gyors
• Simándi Júlia: Az elnök elrablása
• Kapecz Zsuzsa: Nyugtalanság
• Farkas András: Kétes hírű menyasszony
• Schubert Gusztáv: Szökés a halál elől
• Schubert Gusztáv: Szerelmek, esőcseppek
• Varga András: Végállomás
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: A művész élete képekben Liszt Ferenc
• Szilágyi János: A Kockázat kockázata
• Csepeli György: Kant a televíziót nézi A tévéműsorok tetszéséről
KÖNYV
• Simándi Júlia: A hallgatag Asta

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Televízó

A törvény embere

Kentucky cowboy

Klág Dávid

Az év legerősebb amerikai tévészériája Elmore Leonard novellájára épül.

 

A tömegfogyasztásra szánt popkulturális terméket szokás két másik, sikeres előzmény kombinációjaként leírni. Az idén indult Justified című sorozatot nézve ez a képlet adja magát: Deadwood + Kemény zsaruk. Ha precízebbek akarunk lenni, még a Columbót is hozzá lehet venni. A két friss és sikeres sorozat már csak azért is eszünkbe juthat, mert a Justified két vezető színésze (Timothy Olyphant és Walton Goggins) azoknak is főszereplője volt, a ballonkabátos nyomozót pedig azért lehet felemlegetni, mert a Justified elsőre krimisorozatnak hat, ahol hétről hétre oldódnak meg újabb és újabb (egymással össze nem függő) bűnesetek.

Graham Yost sorozata mégsem adja meg ilyen könnyen magát, a felületes megítélés pontatlan és felelőtlen az évad legjobb sorozatával szemben, ugyanis a két említett széria legnagyobb erényeit viszi tovább: a ráérős, kiszámított történetmesélést és a karizmatikus, a hőst és az antihőst elválasztó határvonalon ingadozó főszereplőt.

Raylan Givens, a szűkszavú, anakronisztikus értékrendet követő rendőrbíró figurája két Elmore Leonard-regényben is szerepelt, de a Justified alapját a későbbi Fire In The Hole című novella adta. Givens a szövegben és a sorozatban is büntetésül tér vissza szülővárosába, a Kentucky-beli Harlan County-ba, mert Miamiban egy maffiózót szemtanúk előtt lőtt le. A szemtanúk nem tudtak arról, hogy a rendőrbíró egy igazi tizenkilencedik századi ultimátumot adott a megboldogultnak: huszonnégy órája van, hogy elhagyja a várost, különben golyót ereszt bele. Givens az idő lejártával megtalálta a bűnözőt, visszaszámolt és egy előrántott pisztolyra válaszul lőtt. A Justified is ezzel a jelenettel kezdődik és pontosan megadja a sorozat alaphangulatát, bemutatva főszereplőjét, a viselkedésében, öltözködésében, beszédjében, gesztusaiban és morális irányelveiben idejétmúlt rendőrbírót, aki, ha előveszi pisztolyát, akkor azért teszi, hogy öljön. A törvénykezés nem mindig nézi jó szemmel, de saját magát azzal nyugtatja, hogy minden alkalommal jogosan járt el – innen a sorozat címe.

Harlan County-ban Givens összetűzésbe kerül fiatalkori bányásztársával, Boyd Crowderrel, aki azóta a helyi árja testvériség vezetőjévé lett, találkozik iskolás szerelmével Ava Crowderrel, aki érkezésének éjszakáján végez erőszakos férjével, Boyd bátyjával, majd a szikár novella azzal ér véget, hogy a rendőrbíró egy pisztolypárbajban végez a neonácival ott, ahol a fivére is meghalt. A novella keserű véget ér, de Yost sorozata itt kap igazából erőre, ugyanis a képernyőn Boyd nem hal meg, hanem súlyosan megsebesül, börtönbe kerül, ahol hithű keresztényként kezd el viselkedni. Givens persze nem hisz neki, hiszen szabadlábon is gyakran takarózott gyanús eredetű Biblia-interpretációkkal, amikor a cionista világuralmat ostorozta, de Boyd igazi szándéka egészen az évad utolsó epizódjáig titokban marad. Addig a rendőrbírónak Kentucky vidékén számos, megannyi mellékszállal, családi viszállyal, párkapcsolati galibával terhelt, és erősen szimbolikus, a saját helyzetére reflektáló bűnügyet kell megoldania. Akárcsak más tévésorozatok nyomozóinak, neki is megvannak az állandó külső ismertetőjelei: a kalap, a csizma, a patkómintás gyűrű. Amikor az egyik részben egy kocsmai verekedésben ellopják a cowboy-kalapját, mintha egy félember sétálna a képernyőn.

A Justified történeti felépítése tökéletes példája annak, amit Jason Mittel „narratív komplexitásnak” nevez, azaz az epizodikus és a szerializált sorozatvezetés szintézisének. Azzal az apró módosítással, hogy Raylan Givens történeténél nem könnyű eldönteni, hogy pontosan milyen sorozattal állunk szemben: a pilot-epizód a novella sztoriját meséli el, zárt befejezés helyett nyitottal, a második rész az úgynevezett procedural drámákra emlékeztet (azaz a deduktív nyomozásokat bemutató tévésorozatokra), a harmadik úgyszintén, majd ahogy Boyd figurája kiszabadul a börtönből, az alapsztori visszatér. A Justified nézőszáma azonban az epizodikus felépítés megjelenésével lényegesen csökkent, mintha az amerikai közönség már a vaskosabb, szerializált drámáknak szeretné az idejét szentelni. A nyitó epizód négymilliós nézettsége viszont így is kiemelkedő, a gyártó FX csatorna történetében ugyanis csak egy sorozat indult jobban: a Kemény zsaruk.


JUSTIFIED – amerikai, 2010. Rendezte: Adam Arkin, Jon Avnet, Michael Dinner. Írta: Elmore Leonard, Graham Yost. Kép: Peter Levy. Zene: Steve Porcaro. Szereplők: Timothy Olyphant (Raylan Givens), Nick Searcy (Art Mullen), Joelle Carter (Ava Crowder), Jacob Pitts (Tim Gutterson). Gyártó: FX Productions / Nemo Films. Bemutató: RTL-Klub. 42 perc.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/10 45. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10302