KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/január
KRÓNIKA
• N. N.: Alberto Cavalcanti, King Vidor, Elio Petri, Jacques Tati

• Zalán Vince: Színt vallani Új Balázs Béla-kötetek
• Balázs Béla: Filmkritikát! Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Nanuk, az eszkimó Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: A kritika kritikája Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Pénzért mindent Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Polikuska Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Levél Erdei belügyminiszter úrhoz a cenzúráról és egy szép magyar szóról Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Koltai Tamás: Szakszeűen kisiklatott vonatok Viadukt
• Koltai Ágnes: Varázslók és emberek Tündér Lala
• Boros István: Elsőfilmesek, 1983 Erdőss Pál, Sólyom András, Szurdi Miklós, Vészi János
• Nemes Nagy Ágnes: Vadnyugat keleten A testőr
• András László: Ötezer éves történet A postás mindig kétszer csenget
• Molnár Gál Péter: Játék a bizonytalansággal Madarak
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Múlt és jelen Mannheim
• Zsugán István: Emberek a fevevőgép előtt Nyon

• Bikácsy Gergely: Bálnák és szalamandrák Vázlat Alain Tannerről
• N. N.: Alain Tanner filmjei
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: A gránátalma színe
• Kövesdi Rózsa: Várlak nálad vacsorára
• Simándi Júlia: A 34-es gyors
• Simándi Júlia: Az elnök elrablása
• Kapecz Zsuzsa: Nyugtalanság
• Farkas András: Kétes hírű menyasszony
• Schubert Gusztáv: Szökés a halál elől
• Schubert Gusztáv: Szerelmek, esőcseppek
• Varga András: Végállomás
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: A művész élete képekben Liszt Ferenc
• Szilágyi János: A Kockázat kockázata
• Csepeli György: Kant a televíziót nézi A tévéműsorok tetszéséről
KÖNYV
• Simándi Júlia: A hallgatag Asta

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A nyakörv

Géczi Zoltán

Danny the Dog/Unleashed – amerikai–francia, 2005. Rendezte: Louis Leterrier. Szereplők: Morgan Freeman, Bob Hoskins, Jet Li. Forgalmazó: Gamma. 115 perc.

 

Bizarr vonósnégyest alkot a francia producerpápa (Luc Besson), az önjogán ritkán emlegetett rendezőiparos (Louis Leterrier), az ázsiai harcművészeti filmek királya (Jet Li) és a kortárs színészklasszisként nyilvántartott amerikai veterán (Morgan Freeman). A kollaboráció eredménye a partitúra színvonalán túl csakis azon múlhat, hogy ki képes magához ragadni az elsőhegedűs szerepét, melyikük interpretációja jut érvényre a közös produkcióban.

Luc Besson szkriptje sokkalta betegesebb és erőszakosabb, mint azt a gall filmgyárigazgató szakmai önéletrajzát ismervén megszokhattuk. Főszereplője, Danny retardált, állati sorban tartott férfi; harcra kondicionált, hiperagresszív pitbull, aki egy londoni uzsorás (Bob Hoskins) megtorlófegyvereként működik. Primitív életvitelét egy baleset töri meg, s megszokott környezetből kiesvén egy vak zongorahangoló fogadja be, ki nevelt lányával együtt veszi pártfogásába. Új családja szélesre tárja előtte egy másik világ kapuját, melyből adódóan veszedelmes igények támadnak benne, miközben szolgálatait hiányoló régi gazdája is vissza akarja szerezni értékes csatlósát.

A nyakörv szinte sértően szimpla dramaturgiára épített, helyenként – főleg a játékidő második harmadában – mégis elragadó, megejtően szentimentális film, amely különös ambivalenciája ellenére is mindvégig működőképes tud maradni. Freeman még akkor is jó, amikor nem az, ennélfogva a vak mentor figuráját is a született gentleman fölényes eleganciájával valósítja meg; Pierre Morel szobabelsői Zsigmond Vilmos intim hangulatú képeit idézik, a kvartett vezérszólamát azonban a merőben idegen szerepre szerződött Jet Li játssza. A kultikus harcművész bávatagon merengi a zongorát, bolondos bájjal harap a fagylaltba, a kölyökkutyák kíváncsiságával fürkészi a világot, s bár drámai színészként nem bizonyul kiugró tehetségnek, ugyanakkora szívvel és odaadással alakítja a traumatizált kisfiút, mint ahogy küzd – ez pedig még ma is sokkal több az elégségesnél.

Extrák: Werk; kisfilm; kimaradt jelenetek; bakiparádé.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/11 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10352