KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/január
KRÓNIKA
• N. N.: Alberto Cavalcanti, King Vidor, Elio Petri, Jacques Tati

• Zalán Vince: Színt vallani Új Balázs Béla-kötetek
• Balázs Béla: Filmkritikát! Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Nanuk, az eszkimó Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: A kritika kritikája Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Pénzért mindent Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Polikuska Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Levél Erdei belügyminiszter úrhoz a cenzúráról és egy szép magyar szóról Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Koltai Tamás: Szakszeűen kisiklatott vonatok Viadukt
• Koltai Ágnes: Varázslók és emberek Tündér Lala
• Boros István: Elsőfilmesek, 1983 Erdőss Pál, Sólyom András, Szurdi Miklós, Vészi János
• Nemes Nagy Ágnes: Vadnyugat keleten A testőr
• András László: Ötezer éves történet A postás mindig kétszer csenget
• Molnár Gál Péter: Játék a bizonytalansággal Madarak
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Múlt és jelen Mannheim
• Zsugán István: Emberek a fevevőgép előtt Nyon

• Bikácsy Gergely: Bálnák és szalamandrák Vázlat Alain Tannerről
• N. N.: Alain Tanner filmjei
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: A gránátalma színe
• Kövesdi Rózsa: Várlak nálad vacsorára
• Simándi Júlia: A 34-es gyors
• Simándi Júlia: Az elnök elrablása
• Kapecz Zsuzsa: Nyugtalanság
• Farkas András: Kétes hírű menyasszony
• Schubert Gusztáv: Szökés a halál elől
• Schubert Gusztáv: Szerelmek, esőcseppek
• Varga András: Végállomás
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: A művész élete képekben Liszt Ferenc
• Szilágyi János: A Kockázat kockázata
• Csepeli György: Kant a televíziót nézi A tévéműsorok tetszéséről
KÖNYV
• Simándi Júlia: A hallgatag Asta

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Animal Kingdom

Nevelős Zoltán

Animal Kingdom – ausztrál, 2010. Rendezte és írta: David Michod. Kép: Adam Arkapaw. Zene: Antony Partos. Szereplők: James Frecheville (Joshua), Jacki Weaver (Janine), Joel Edgerton (Baz), Luke Ford (Darren). Gyártó: Porchlight Films / Screen Australia. Forgalmazó: Mokép. Feliratos. 113 perc.

Egy ausztrál fegyveres rablófamília válságos idõszakába pillanthatunk be személyes közelségbõl David Michod bemutatkozó nagyjátékfilmjében, amellyel 2010-ben a Sundance filmfesztivál zsûrijének nagydíját nyerte el. A 17 éves Joshua, azaz „J”, édesanyja herointúladagolás miatt bekövetkezett halála után kerül nagyanyjához és bûnözõ bácsikáihoz, akiket évek óta nem látott. A passzív, sõt kifejezetten mulya kamaszfiú nézõpontjából tárul fel elõttünk egy vérfertõzésgyanús anya–fiú kapcsolatokra épülõ család élete, ahol egy apró, öregedõ szõkeség irányítja maga körül három szép szál, de lelkileg meglehetõsen defektes fiát.

Michod a nyolcvanas évekbeli melbourne-i alvilág valós eseményei és figurái alapján írta meg a mûvészfilm és a mûfaji film határmezsgyéjén egyensúlyozó alkotását, amelyben hol a pszichiátriai esettanulmány realizmusa dominál, hol a klasszikus gengszterfilm hanyatlásgörbéje. Az egyszerû gondolkodású J egyik narrációjában hangzik el a diagnózis: „mind félnek” – magyarázatul a családtagok közveszélyes viselkedésére; ez a félelem adja a hajtóerõt a családi bûnbanda sorsát beteljesítõ, önpusztító cselekvéssorhoz. A hagyományos végpont a bukás valamiféle változata lenne, ám a film ennél eredetibb megoldással él. Ahogy a maga fejlõdéstörténetét bejáró kamasz és az édes mosolya mögött ördögi kvalitásokat sejtetõ nagyanyja lépnek elõ a cselekményt legaktívabban formáló szereplõkké, új és járatlan terepre érünk, ahol a félelem új típusú veszélyhelyzeteket szül, kibillentve pályájukról a szereplõket és átrendezve a viszonyokat.

A meglehetõsen színtelen, ifjú James Frecheville mellett színészileg egyértelmûen a kitûnõ alakításáért Oscar-díjra is jelölt Jacki Weaver a súlyosabb egyéniség, míg a produkció nemzetközi sztárja, Guy Pearce számára csak mellékszerep jut a fiatalkorút gyámolító, ugyanakkor céljaira felhasználó detektív alakjában. Talán a feszültség olykor elvész az események életszerû ábrázolása közben, a ritkásan elhelyezett akciójelenetek pedig talán lehetnének szellemesebbek, de az összhatás így is borzongató; olyan bûnügyi dráma ez, amelynek élménye sokáig velünk maradhat.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/10 53-53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10814