KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/január
KRÓNIKA
• N. N.: Alberto Cavalcanti, King Vidor, Elio Petri, Jacques Tati

• Zalán Vince: Színt vallani Új Balázs Béla-kötetek
• Balázs Béla: Filmkritikát! Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Nanuk, az eszkimó Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: A kritika kritikája Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Pénzért mindent Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Polikuska Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Levél Erdei belügyminiszter úrhoz a cenzúráról és egy szép magyar szóról Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Koltai Tamás: Szakszeűen kisiklatott vonatok Viadukt
• Koltai Ágnes: Varázslók és emberek Tündér Lala
• Boros István: Elsőfilmesek, 1983 Erdőss Pál, Sólyom András, Szurdi Miklós, Vészi János
• Nemes Nagy Ágnes: Vadnyugat keleten A testőr
• András László: Ötezer éves történet A postás mindig kétszer csenget
• Molnár Gál Péter: Játék a bizonytalansággal Madarak
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Múlt és jelen Mannheim
• Zsugán István: Emberek a fevevőgép előtt Nyon

• Bikácsy Gergely: Bálnák és szalamandrák Vázlat Alain Tannerről
• N. N.: Alain Tanner filmjei
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: A gránátalma színe
• Kövesdi Rózsa: Várlak nálad vacsorára
• Simándi Júlia: A 34-es gyors
• Simándi Júlia: Az elnök elrablása
• Kapecz Zsuzsa: Nyugtalanság
• Farkas András: Kétes hírű menyasszony
• Schubert Gusztáv: Szökés a halál elől
• Schubert Gusztáv: Szerelmek, esőcseppek
• Varga András: Végállomás
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: A művész élete képekben Liszt Ferenc
• Szilágyi János: A Kockázat kockázata
• Csepeli György: Kant a televíziót nézi A tévéműsorok tetszéséről
KÖNYV
• Simándi Júlia: A hallgatag Asta

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Öngyilkos bevetés

Pápai Zsolt

Cleanskin – brit, 2013. Rendezte: Hadi Hajaig. Szereplők: Sean Bean, Charlotte Rampling, Abhin Galeya. Forgalmazó: Gamma Home Entertainment. 105 perc.

 

A nem létező jelenséget fedő „iszlám (esetleg: arab) terrorizmus” szóösszetétel a politikailag korrekt beszédmódra más tekintetben kínosan ügyelő Nyugat egyik ragyogó találmánya viselt dolgai elkendőzésére és legújabb kori gyarmatosító törekvéseinek legitimálására. Mellesleg, jól hoz a konyhára, nem csak a politikusok és az iparmágnások, de a média- és a filmbiznisz munkásai számára is.

Hollywood után a britek is kezdenek felzárkózni, az Öngyilkos bevetés ezt mutatja. A Londonban játszódó történet egy mindenre elszánt terrorista utáni hajszáról szól, aki nem becsüli meg új hazáját, és beleharap az enni adó kézbe. A film javára írandó, hogy a szerkezete meglehetőst formás: jó ritmusban adagolt felfordulás-jelenetek képezik a struktúra pilléreit, és bár sokszor kiszámíthatóak az események, az akcióthrillerektől elvárható minimum teljesül. Az pedig kifejezetten szimpatikusnak tűnik, hogy – legalábbis eleinte – némi Nyugat-kritika is kiolvasható a műből: Hadi Hajaig rendező–forgatókönyvíró a titkos küldetést levezénylő terminátort (Sean Bean) a nézői azonosulást igencsak megnehezítő zombiformára fazonírozza, ráadásul a bárdolatlan modorát demonstráló mondataival („A fejére lőj, különben robbantani fog!”) sem teszi vonzóvá a figurát; ugyanakkor a korántsem visszataszító antagonista szájába a Nyugat elmúlt évszázadainak kritikájaként felfogható – nem feltétlenül filozofikus mélységű, de mégiscsak igaz – megjegyzéseket ad („A jog ereje lényegét veszti az erőszakkal szemben. És ez minden országra igaz.”). Szomorú, hogy ezt a forradalmi szemléletet a játékidő második felében odahagyja a rendező (az antagonistáról kiderül, hogy ami jó benne, azt a britek között eltöltött éveknek köszönheti, a Bean-karakterről pedig megtudjuk, hogy elzombulásáért a „terroristák” a felelősek), és ekképpen az Öngyilkos bevetés leleplező mozgókép-tanulmány helyett csak egy újabb tétel lesz azon tucatfilmek sorában, amik a nyugati világ képmutatását és politikai inkorrektségét bizonyítják.

Extrák: werkfilm és előzetes.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/02 62-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11608