KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/január
KRÓNIKA
• N. N.: Alberto Cavalcanti, King Vidor, Elio Petri, Jacques Tati

• Zalán Vince: Színt vallani Új Balázs Béla-kötetek
• Balázs Béla: Filmkritikát! Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Nanuk, az eszkimó Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: A kritika kritikája Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Pénzért mindent Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Polikuska Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Levél Erdei belügyminiszter úrhoz a cenzúráról és egy szép magyar szóról Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Koltai Tamás: Szakszeűen kisiklatott vonatok Viadukt
• Koltai Ágnes: Varázslók és emberek Tündér Lala
• Boros István: Elsőfilmesek, 1983 Erdőss Pál, Sólyom András, Szurdi Miklós, Vészi János
• Nemes Nagy Ágnes: Vadnyugat keleten A testőr
• András László: Ötezer éves történet A postás mindig kétszer csenget
• Molnár Gál Péter: Játék a bizonytalansággal Madarak
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Múlt és jelen Mannheim
• Zsugán István: Emberek a fevevőgép előtt Nyon

• Bikácsy Gergely: Bálnák és szalamandrák Vázlat Alain Tannerről
• N. N.: Alain Tanner filmjei
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: A gránátalma színe
• Kövesdi Rózsa: Várlak nálad vacsorára
• Simándi Júlia: A 34-es gyors
• Simándi Júlia: Az elnök elrablása
• Kapecz Zsuzsa: Nyugtalanság
• Farkas András: Kétes hírű menyasszony
• Schubert Gusztáv: Szökés a halál elől
• Schubert Gusztáv: Szerelmek, esőcseppek
• Varga András: Végállomás
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: A művész élete képekben Liszt Ferenc
• Szilágyi János: A Kockázat kockázata
• Csepeli György: Kant a televíziót nézi A tévéműsorok tetszéséről
KÖNYV
• Simándi Júlia: A hallgatag Asta

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Svindlerek

Soós Tamás Dénes

The Grifters – amerikai, 1990. Rendezte: Stephen Frears. Szereplők: Anjelica Huston, Annette Bening, John Cusack. Forgalmazó: Mirax. 110 perc.

Jim Thompson egyik tradicionálisabb munkájának adaptációjával csatlakozott rá a nyolcvanas években nekilóduló neo-noir hullámra Stephen Frears, aki Az árulóval (The Hit, 1984) már bizonyította, hogy ért a karakterközpontú, szétdumált bűnfilmekhez. A nehezen adaptálható Thompson könyörtelen lélektani megállapításokból és fanyar cinizmusból építkező világát egy másik neves bűníró, Donald Westlake ültette át szélesvászonra – meglehetős szöveghűséggel. A három kispályás svindler – a piti átveréseket űző Roy, a maffiának lovi-fogadásokat kötő anyja, Lilly és Roy hosszú lejáratú átvágásokra specializálódott szeretője, Myra – életében nem a bűntettek végrehajtása, hanem a szeretetéhségből, hiúságból s gyerekkori traumákból szőtt kapcsolatrendszerük az érdekes. Ugyan a Svindlerek filmerziója a szöszi csinibabára redukált Myra karakterrajzából kisatírozza a mélységet – a gyökértelenség és a magány érzete elől végül a normális világba visszavágyó Roy figurája esetében pedig túlzottan az anyjához fűződő ödipális viszonyra fókuszál –, Frears is sikerrel sodorja a sors, valamint a jellemtorzulások áldozatainak pozíciójába a bagatell bűnözőkaraktereket.

A színészi játék emlékezetes, Anjelica Huston a domináló, de a megaláztatást rezignáltsággal tűrő anya, Annette Bening a manipulatív, romlottan erotikus Myra, az első komoly drámai szerepét kapó John Cusack pedig a naiv, sértett lelkű tolvaj szerepében lubickol. A Svindlerek ráadásul a szubjektív, kihagyásos elbeszélésmód alkalmankénti thrilleresítése mellett az atmoszférateremtésben is jeleskedik: Frearséknek sikerült egy baseballütővel kimért gyomrosnál is fájdalmasabb, heves sodrású bűnprózából egy ráérősen csorgó, melankóliával színezett neo noirt készíteni.

Extrák: semmi.

 

 

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/10 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11681