KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/január
KRÓNIKA
• N. N.: Alberto Cavalcanti, King Vidor, Elio Petri, Jacques Tati

• Zalán Vince: Színt vallani Új Balázs Béla-kötetek
• Balázs Béla: Filmkritikát! Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Nanuk, az eszkimó Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: A kritika kritikája Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Pénzért mindent Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Polikuska Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Levél Erdei belügyminiszter úrhoz a cenzúráról és egy szép magyar szóról Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Koltai Tamás: Szakszeűen kisiklatott vonatok Viadukt
• Koltai Ágnes: Varázslók és emberek Tündér Lala
• Boros István: Elsőfilmesek, 1983 Erdőss Pál, Sólyom András, Szurdi Miklós, Vészi János
• Nemes Nagy Ágnes: Vadnyugat keleten A testőr
• András László: Ötezer éves történet A postás mindig kétszer csenget
• Molnár Gál Péter: Játék a bizonytalansággal Madarak
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Múlt és jelen Mannheim
• Zsugán István: Emberek a fevevőgép előtt Nyon

• Bikácsy Gergely: Bálnák és szalamandrák Vázlat Alain Tannerről
• N. N.: Alain Tanner filmjei
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: A gránátalma színe
• Kövesdi Rózsa: Várlak nálad vacsorára
• Simándi Júlia: A 34-es gyors
• Simándi Júlia: Az elnök elrablása
• Kapecz Zsuzsa: Nyugtalanság
• Farkas András: Kétes hírű menyasszony
• Schubert Gusztáv: Szökés a halál elől
• Schubert Gusztáv: Szerelmek, esőcseppek
• Varga András: Végállomás
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: A művész élete képekben Liszt Ferenc
• Szilágyi János: A Kockázat kockázata
• Csepeli György: Kant a televíziót nézi A tévéműsorok tetszéséről
KÖNYV
• Simándi Júlia: A hallgatag Asta

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Szex receptre

Árva Márton

Kiki, el amor se hace – spanyol, 2016. Rendezte: Paco Leon. Írta: Fernando Perez és Paco Leon. Kép: Kiko de la Rica. Szereplők: Natalia de Molina (Natalia), Alex Garcia (Alex), Silvia Rey (Cajera), Paco Leon (Paco), Ana Katz (Ana). Gyártó: Vertigo Films / Telecinco Cinema / Mediaset Espana. Forgalmazó: ADS Service. Feliratos. 102 perc.

 

Az alig másfél éve bemutatott ausztrál Szexterápia egymás mellé kanyarintott pár-történetei különc szexuális vágyak felfedezésének ürügyén kínálták a szerelmi, illetve házastársi kapcsolatok akadályait több-kevesebb sikerrel leküzdő őszinteség és empátia – nem túl velős, de legalább jószándékú – tanmeséit. Az öntudatosan közhelyes (a csetlő-botló lánykérés) vagy ironikusan valószerűtlen fordulatokat (a film végi tömegbaleset) és olykor fajsúlyos kérdésfeltevéseket (a feleségét elaltató szeretethiányos férfi esete) kamara-helyzetekbe sűrítő munka idén spanyol közegben született újjá a Szex receptre képében, amivel mindenek előtt a remake-ek ellenzői nyerték meg maguknak a soron következő kiábrándító példát.

A családi körben barkácsolt morbid válság-vígjátékait (az anyja és a nővére főszereplésével készült Carmina-filmeket) maga mögött hagyva a fősodor felé kacsintgató Paco León ugyanis épp a másik megértésére törekvés rokonszenves gesztusát cserélte le az Eszeveszett mesékre hajazó (lásd a főcímet), néhol hisztérikusan harsány túlzásaival és megbélyegző nézőpontjával. Mert míg a Josh Lawson verziójában feltűnt szerepjátszók és félelemtől felizgulók útjai egy párterápiás váróteremben keresztezték egymást, León filmje ellentmondást nem tűrve helyezi növény- és könnyimádója véletlen találkozását a kórházi folyosóra, beilleszkedési lehetőségek helyett részletes diagnózis után kutatva. Így a dramaturgiai bizonytalanságok (az eljegyzési szál megkavarodó motivációi) és a puszta extravaganciát szolgáló pluszjellemzők (a szextelefont közvetítő jelnyelvi tolmács a selyemtől gerjed be, iguánával sokkolja randipartnereit és tejérzékeny) is elhanyagolható gondoknak tűnnek az öncélúan provokatív attrakciókhoz (maszturbálás a gyászmisén) és a kirekesztő ábrázolásmódhoz (leszbikus érdeklődés, mint parafília) képest.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/08 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12852