KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/január
KRÓNIKA
• N. N.: Alberto Cavalcanti, King Vidor, Elio Petri, Jacques Tati

• Zalán Vince: Színt vallani Új Balázs Béla-kötetek
• Balázs Béla: Filmkritikát! Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Nanuk, az eszkimó Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: A kritika kritikája Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Pénzért mindent Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Polikuska Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Levél Erdei belügyminiszter úrhoz a cenzúráról és egy szép magyar szóról Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Koltai Tamás: Szakszeűen kisiklatott vonatok Viadukt
• Koltai Ágnes: Varázslók és emberek Tündér Lala
• Boros István: Elsőfilmesek, 1983 Erdőss Pál, Sólyom András, Szurdi Miklós, Vészi János
• Nemes Nagy Ágnes: Vadnyugat keleten A testőr
• András László: Ötezer éves történet A postás mindig kétszer csenget
• Molnár Gál Péter: Játék a bizonytalansággal Madarak
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Múlt és jelen Mannheim
• Zsugán István: Emberek a fevevőgép előtt Nyon

• Bikácsy Gergely: Bálnák és szalamandrák Vázlat Alain Tannerről
• N. N.: Alain Tanner filmjei
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: A gránátalma színe
• Kövesdi Rózsa: Várlak nálad vacsorára
• Simándi Júlia: A 34-es gyors
• Simándi Júlia: Az elnök elrablása
• Kapecz Zsuzsa: Nyugtalanság
• Farkas András: Kétes hírű menyasszony
• Schubert Gusztáv: Szökés a halál elől
• Schubert Gusztáv: Szerelmek, esőcseppek
• Varga András: Végállomás
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: A művész élete képekben Liszt Ferenc
• Szilágyi János: A Kockázat kockázata
• Csepeli György: Kant a televíziót nézi A tévéműsorok tetszéséről
KÖNYV
• Simándi Júlia: A hallgatag Asta

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Énekelj!

Sándor Anna

Sing! – amerikai, 2016. Rendezte és írta: Garth Jennings. Zene: Joby Talbot. Gyártó: Illumination Entertainment / Universal Pictures. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 108 perc.

 

Az énekverseny kortalan műfaj, erről már ókori mítoszok is tanúskodnak. Az American Idol és az X-faktor licenszével pedig a 2000-es évek elején újult erővel robbantak az életünkbe a tévéshow-k sztárcsináló körítésével. Természetesen Hollywood is lecsapott: készült nagy sikerű tévésorozat (Glee, 2009-2015), és számtalan élőszereplős film – meglepő módon az animációra egészen mostanáig kellett várni, bár a végeredményt elnézve ráért volna még.

Az Énekelj! ugyanis az egyébként is elhasznált témát a lehető legolcsóbban akarja megúszni, és arcpirító gátlástalansággal keveri ki a legsablonosabb álomgyári „higgy magadban” és „teljesítsd be az álmod” koktélt. A történet szerint a koalamackó, hogy mentse színházát a csődtől, énekversenyt hirdet, amire lelkesen jelentkezik is mindenféle lábas és lábatlan jószág. A jelöltek kiválasztása után pedig el is indul a tévéből ismert felkészülés, és a versenyzők háttérsztorijának kibontása. Nem nagy titok, hogy a végén persze mindenki győztessé válhat. Nincsen ebben semmi új ötlet, a fordulatok laposak, a látványvilág unalmas, minden karaktert láttunk már – ráadásul a film esetlenül rasszista (lásd: a gengszteréletből kitörni vágyó fekete gorillát, vagy a latinos nevű Rosita malacot a megszámlálhatatlanul sok gyerekével). Mindez pedig arról árulkodik, hogy a Galaxis útikalauz stopposoknak (2005) feldolgozását is jegyző Garth Jennings még annyira sem erőltette meg magát, mint tíz éve. A filmet csak a jól ismert popslágerek dobják fel valamelyest – szerencsére a hazai forgalmazó nem vesződött a magyarításukkal. Pedig a fabulának, mint műfajnak komoly létjogosultsága van, több ezer éve mesélünk tanulságokkal szolgáló állatmeséket. Az Énekelj! viszont csak arra példa, hogy a Universal meg van győződve róla: karácsonykor bármilyen futószalagon gyártott tömegterméket le lehet nyomni a gyerekek torkán.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/02 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13083