KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/január
KRÓNIKA
• N. N.: Alberto Cavalcanti, King Vidor, Elio Petri, Jacques Tati

• Zalán Vince: Színt vallani Új Balázs Béla-kötetek
• Balázs Béla: Filmkritikát! Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Nanuk, az eszkimó Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: A kritika kritikája Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Pénzért mindent Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Polikuska Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Levél Erdei belügyminiszter úrhoz a cenzúráról és egy szép magyar szóról Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Koltai Tamás: Szakszeűen kisiklatott vonatok Viadukt
• Koltai Ágnes: Varázslók és emberek Tündér Lala
• Boros István: Elsőfilmesek, 1983 Erdőss Pál, Sólyom András, Szurdi Miklós, Vészi János
• Nemes Nagy Ágnes: Vadnyugat keleten A testőr
• András László: Ötezer éves történet A postás mindig kétszer csenget
• Molnár Gál Péter: Játék a bizonytalansággal Madarak
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Múlt és jelen Mannheim
• Zsugán István: Emberek a fevevőgép előtt Nyon

• Bikácsy Gergely: Bálnák és szalamandrák Vázlat Alain Tannerről
• N. N.: Alain Tanner filmjei
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: A gránátalma színe
• Kövesdi Rózsa: Várlak nálad vacsorára
• Simándi Júlia: A 34-es gyors
• Simándi Júlia: Az elnök elrablása
• Kapecz Zsuzsa: Nyugtalanság
• Farkas András: Kétes hírű menyasszony
• Schubert Gusztáv: Szökés a halál elől
• Schubert Gusztáv: Szerelmek, esőcseppek
• Varga András: Végállomás
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: A művész élete képekben Liszt Ferenc
• Szilágyi János: A Kockázat kockázata
• Csepeli György: Kant a televíziót nézi A tévéműsorok tetszéséről
KÖNYV
• Simándi Júlia: A hallgatag Asta

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Bagger Vance legendája

Hungler Tímea

 

Tartozom egy vallomással: műveltségem (sport)térképén fehér foltok tömege: cricket, baseball, rugby, amerikai futball – ez utóbbiról a mai napig egyetlen benyomásom, hogy egy rakás gladiátor tojásdad alakú labdát passzolgatva le-föl rohangál a pályán, időnként félremagyarázható alakzatokat felvéve egymás hegyén-hátán. A golffal sem állok jobban. Mikor a témával foglalkozó sportfilmet látok, csak nézek, mint a moziban. Igaz, a zsánernek, ha a film dramaturgiája jó, valódi varázsa pont ebben rejlene – a nézőnek nem kell feltétlenül szakértőnek lennie ahhoz, hogy tudja, egy-egy lyuk előtt a feszültség kitapintható.

Robert Redford legújabb rendezésében a golftörténet egy fikcionális szeletét viszi vászonra, olyan világsztárok tolmácsolásában, mint Will Smith, Matt Damon és Charlize Theron. Sokat ők sem dobnak, helyesebben lendítenek a helyzeten.

A szüzsé szerint az egykori aranyifjú Damont, Savanna vezető golfbajnokát az első világháború tökéletesen kicseréli: szerelmét elhagyva szívesebben tekintget a pohár fenekére, szabadidejét sem golffal üti el, inkább alkoholgőzben (kocsma)filozofálgat. Kedvencem, a meseszép Charlize, aki a szokásostól eltérően most nem skatulyáját, a Depresszív Könnyzacskót játssza, hanem egy öntudatos kékharisnyát: dacolva a nagy gazdasági világválsággal megszervezi a Mesterek Tornáját, és a részvételre a démonjaival küszködő Damont is felkéri. Egy éjszakai edzés során a sötétből Will Smith körvonalazódik: a szupertréner. Őrangyal vagy a tudattalan kivetülése, esetleg valós figura? A film dramaturgiai hiányosságainak köszönhetően szerepe nem tisztázott. Elnézve őt csak egy biztos, alakját az egyetlen általam is nevesíthető golfbajnok, Tiger Woods inspirálta.

A döntő döntő pillanatában mindenesetre elhagyja a golfpályát, akár a Golf-áram Amerika déli partjait, örökre beírva magát ezzel a legendáriumokba. Ez utóbbi megjegyzés a jobb napokat megélt színész-rendező filmjére sajnos nem vonatkozik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/04 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3287