KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/január
KRÓNIKA
• N. N.: Alberto Cavalcanti, King Vidor, Elio Petri, Jacques Tati

• Zalán Vince: Színt vallani Új Balázs Béla-kötetek
• Balázs Béla: Filmkritikát! Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Nanuk, az eszkimó Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: A kritika kritikája Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Pénzért mindent Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Polikuska Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Levél Erdei belügyminiszter úrhoz a cenzúráról és egy szép magyar szóról Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Koltai Tamás: Szakszeűen kisiklatott vonatok Viadukt
• Koltai Ágnes: Varázslók és emberek Tündér Lala
• Boros István: Elsőfilmesek, 1983 Erdőss Pál, Sólyom András, Szurdi Miklós, Vészi János
• Nemes Nagy Ágnes: Vadnyugat keleten A testőr
• András László: Ötezer éves történet A postás mindig kétszer csenget
• Molnár Gál Péter: Játék a bizonytalansággal Madarak
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Múlt és jelen Mannheim
• Zsugán István: Emberek a fevevőgép előtt Nyon

• Bikácsy Gergely: Bálnák és szalamandrák Vázlat Alain Tannerről
• N. N.: Alain Tanner filmjei
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: A gránátalma színe
• Kövesdi Rózsa: Várlak nálad vacsorára
• Simándi Júlia: A 34-es gyors
• Simándi Júlia: Az elnök elrablása
• Kapecz Zsuzsa: Nyugtalanság
• Farkas András: Kétes hírű menyasszony
• Schubert Gusztáv: Szökés a halál elől
• Schubert Gusztáv: Szerelmek, esőcseppek
• Varga András: Végállomás
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: A művész élete képekben Liszt Ferenc
• Szilágyi János: A Kockázat kockázata
• Csepeli György: Kant a televíziót nézi A tévéműsorok tetszéséről
KÖNYV
• Simándi Júlia: A hallgatag Asta

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Filmcenzúra

Fertőzést kapott a kultúra, amit ki kell hevernie

Kulin Ferenc

 

A közízlésnek kell eldöntenie, menynyire szükséges beavatkozni a pornográf vagy erőszakot sugalló termékek terjesztésébe. Ha a közvélemény demokratikus közvetítőrendszerrel kifejezésre juttatja, hogy tiltakozik az ilyen termékek terjesztése ellen, akkor ennek megfelelően korlátozni kell a terjesztést, ha a közvélemény elnézőbb, akkor a szabályozásnak is rugalmasabbnak kell lennie. Nem hiszem, hogy bármiféle teóriával körülírható lenne, hogy mi az ami káros, és mi az ami nem, hiszen maguknak a szóban forgó termékeknek a meghatározása is nagyon problematikus. Nem lehet pontosan eldönteni, melyek azok a termékek, amelyek a személyiség fejlődését károsan befolyásolják. Hiszen maga a téma, a szeretkezés, a gyilkolás éppúgy megtalálható a legmagasabb rendű, mint ahogy a legalantasabb irodalomban vagy filmekben. Ennek ellenére kétségtelenül működik mindnyájunkban olyan, csalhatatlannak tűnő ítélőképesség, amely egy konkrét tárgyról meg tudja mondani, hogy az alantas-e vagy esztétikus. Épp ezért csak a mindenkori sensus communis jelölheti ki e termékeknek forgalmazási módját. Természetesen csakis a forgalmazásról van szó, hiszen az emberi jogokat korlátozná, ha én előírnám bárkinek, mit fogyasszon vagy mit ne. Elvileg az is megtörténhet, hogy a parlament törvényben szabályozza a forgalmazás kérdését. Hozzátenném azonban, hogy én magam, és jelenleg a kulturális bizottság sem támogatna ilyen kezdeményezést. Nem kívánjuk törvény szintjére emelni azt, ami tökéletesen elintézhető egy minisztériumi rendelet megalkotásával. Mindaddig, amíg meg nem győződünk arról, hogy a már meglévő jogszabály, a miniszteri utasítás tartalma miatt elégtelen ahhoz, hogy végrehajtsák, addig nem kell másfajta jogszabályt hozni.

Egyébként pedig a személyes véleményem az, hogy a probléma túl van méretezve. Ugyanis hiába korlátozzuk mi az újságosstandokon a fedetlen keblek és nemi szervek képeinek a forgalmazását, amikor a műholdas tévéken keresztül naponta több órán keresztül ömlik elsősorban a horror, de a szex is. Van olyan területe ennek a műfajnak, amely tökéletesen szabályozhatatlan, mert a magyar jogalkotásnak nincs módja arra, hogy az éteren keresztül érkező adásokba beleszóljon. Ezért önámítás ha azt hisszük, hogy a nyomtatott sajtó ellenőrzésével ez a probléma megoldható. Szerintem az „erkölcsi fertő”, az „ízlés el-posványosodása” nem megállíthatatlan, azt gondolom, hogy most olyan fertőzést kapott a kultúra, amit túl kell élnie, ki kell hevernie. Egészen biztos, hogy pár év után ez a gond már nem úgy fog jelentkezni mint ma, amikor az újszerűség, a tiltott jelleg miatt rendkívüli az érdeklődés az ilyen termékek iránt. A felfokozott érdeklődés természetes, és ugyanilyen természetes lesz ennek az érdeklődésnek az elhalása is.

 

Lejegyezte: Kovács András Bálint


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/03 11-12. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4064