KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/január
KRÓNIKA
• N. N.: Alberto Cavalcanti, King Vidor, Elio Petri, Jacques Tati

• Zalán Vince: Színt vallani Új Balázs Béla-kötetek
• Balázs Béla: Filmkritikát! Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Nanuk, az eszkimó Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: A kritika kritikája Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Pénzért mindent Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Polikuska Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Levél Erdei belügyminiszter úrhoz a cenzúráról és egy szép magyar szóról Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Koltai Tamás: Szakszeűen kisiklatott vonatok Viadukt
• Koltai Ágnes: Varázslók és emberek Tündér Lala
• Boros István: Elsőfilmesek, 1983 Erdőss Pál, Sólyom András, Szurdi Miklós, Vészi János
• Nemes Nagy Ágnes: Vadnyugat keleten A testőr
• András László: Ötezer éves történet A postás mindig kétszer csenget
• Molnár Gál Péter: Játék a bizonytalansággal Madarak
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Múlt és jelen Mannheim
• Zsugán István: Emberek a fevevőgép előtt Nyon

• Bikácsy Gergely: Bálnák és szalamandrák Vázlat Alain Tannerről
• N. N.: Alain Tanner filmjei
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: A gránátalma színe
• Kövesdi Rózsa: Várlak nálad vacsorára
• Simándi Júlia: A 34-es gyors
• Simándi Júlia: Az elnök elrablása
• Kapecz Zsuzsa: Nyugtalanság
• Farkas András: Kétes hírű menyasszony
• Schubert Gusztáv: Szökés a halál elől
• Schubert Gusztáv: Szerelmek, esőcseppek
• Varga András: Végállomás
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: A művész élete képekben Liszt Ferenc
• Szilágyi János: A Kockázat kockázata
• Csepeli György: Kant a televíziót nézi A tévéműsorok tetszéséről
KÖNYV
• Simándi Júlia: A hallgatag Asta

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Hajnali mentőakció

Pápai Zsolt

Rescue Dawn – amerikai, 2006. Rendezte: Werner Herzog. Szereplők: Christian Bale, Steve Zahn, GQ (Gregory J. Qaiyum). Forgalmazó: Forum Home Entertainment. 122 perc.

 

A nyolcvanas–kilencvenes éveket egyebek között a modernizmus veteránjainak túlélőtúrái jellemezték az egyetemes filmtörténetben. Ki sikeresen, ki kevésbé hatékonyan igyekezett megfelelni az új idők elvárásainak, és próbált besorolni a középfajú művészfilm trendjébe. Werner Herzog sokáig tanácstalanul állt a midculttal szemben, ám mára mintha megbarátkozott volna vele, a Hajnali mentőakció legalábbis erre utal. Ahogy klasszikus munkáinak hősei küzdöttek az indulataikkal és környezetük kihívásaival, úgy harcolt Herzog a popularitás követelőző kívánalmával, és eközben ugyan sokat odahagyott egykori elveiből, de önmagát nem adta fel. A Hajnali mentőakció azt illusztrálja, hogy lehetséges napjainkban a modernizmusban szocializálódott, állhatatos és rögeszmékkel teli művésznek a közönségigényekkel is számolva hatásos filmet készítenie: nem a rendező legjobb, de igen jó mozija, emellett egész pályájának financiálisan legsikeresebb darabja.

Herzog a kilencvenes években a midcult-dömping elől dokumentumfilmekbe menekült, a Hajnali mentőakció előzménye is egy dokumentumfilm volt. Az 1997-ben készült másfél órás dokuja (A kis Dieternek repülnie kell) a Németországban született és honosított amerikaiként 1965-ben Laoszban harcoló Dieter Dengler pilótáról szól, aki legelső bevetésekor fogságba esett az őserdőben, majd a csodával határos módon kiszabadult.

Dengler tragédiája és dzsungelkalandjai nem véletlenül ihlették meg Herzogot. Az őstermészet és az ember konfliktusa, a különböző civilizációk egymásnak feszülése a rendező kezdetektől imádott témái, olyan, mára klasszikussá érlelődött filmjeiben foglalkozott velük, mint az Aguirre vagy a Fitzcarraldo. Dengler figurája mindemellett rendezői alteregóként is kínálta magát: a horvát származású német Herzogot és a német származású amerikai Denglert mániákusságuk, illetve a reménytelen vállalkozások iránti elkötelezettségük teszi egymás lelki rokonává.

Herzog nagyban rá is játszik erre, leginkább azokban a hosszúra nyúlt jelenetekben, amelyekben a szökés részleteinek a kidolgozásába avatja be a nézőt. Főhőse avatott rendezőként mindenre kiterjedő figyelemmel tervezi meg a menekülést (precíz forgatókönyvet dolgoz ki, aprólékos próbákat szervez rabtársaival, továbbá fokozottan nagy figyelmet fordít a szökés anyagi feltételeinek megteremtésére, azaz az élelmiszerkészlet bővítésére), igaz, a megvalósítás során a stáb – azaz a társak – szeszélyei és az előre nehezen kalkulálható véletlenek miatt gyakran improvizációra kényszerül.

A Hajnali mentőakció műhelytanulmányként és kalandfilmként is szemlélhető. Nem szegény akciókban, jóllehet a hasonló lágerfilmekkel összevetve az ilyen jelenetek száma relatíve kevesebb. Herzog mesteri módon vegyíti az akciókat és a holtidőket, arányérzéke, intelligenciája egyúttal a formán is látszik: dokumentarizmust imitáló megoldások (nagylátószög, natúr helyszínek, amatőr szereplők) keverednek stilizáltabb technikákkal, impozáns totálképek váltakoznak közelikkel, megadva-meghatározva a film ritmusát. A film leggyengébb pontja enervált heroizmusa, már ha a kiemelkedő Herzog-filmekkel hasonlítjuk össze. „Nem a tábor, a dzsungel a börtön” – hangzik el a film elején, de Dengler dzsungelbéli megpróbáltatásai nem hengerelnek annyira, mint Aguirre vagy Fitzcarraldo jóval ambiciózusabbnak tetsző és ép ésszel szinte felfoghatatlanul grandiózus kalandtúrái. Azonban ezzel, sőt a közönségnek tett engedményekkel (az erős narratív szállal vagy az érzelmileg túlcsorduló jelenetekkel, kivált a diadalmasra színezett zárlattal) együtt sem olyan rossz a mérleg.

Extrák: Semmi.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/10 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9526