KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/február
• Zalán Vince: „Éjlakó lelkeknek a fény” Örök mozi
• Csala Károly: Tóth János mozija Interjú két részben
• N. N.: Örök mozi Összeállítás Tóth János rövidfilmjeiből
• Koltai Tamás: Korunk hőse a játszótéren Talpra, Győző!
• Kovács András Bálint: Hátrányos helyzetben A pártfogolt
• Zsugán István: Krónika a Don-kanyarról Beszélgetés Sára Sándorral
• Molnár Gál Péter: A Kelekótya Angyal Jacques Tati utolsó halála
• N. N.: Jacques Tati filmjei
• Bikácsy Gergely: A pilóta felesége
• András László: Tánc és tragédia
• Rubanova Irina: Változatosságra törekedve Szovjet film, 1982
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Akit Bulldózernek hívtak
• Hollós László: Szerelem Montrealban
• Ardai Zoltán: Ez volt a jazz
• Zoltán Katalin: Bulldogok és cseresznyék
• Deli Bálint Attila: Szemben a világgal
• Harmat György: Egy zsaru bőréért
• Harmat György: A banda fogságában
• Csala Károly: Mise Macedóniában Csak harmadát láttuk
• Ardai Zoltán: A Kolónia
• Peredi Ágnes: Éjszakai lovasok
• Lajta Gábor: Kamaszkor
• Schubert Gusztáv: Üldözés a sztyeppén
• Deli Bálint Attila: A lator
VIDEÓ
• Pogány Csaba: Kazetták, készülékek, jogszabályok
• Lipovecz Iván: A videopiac, a videogyártás kérdőjelei az NSzK-ban
TELEVÍZÓ
• Bársony Éva: Tudósok a kettesen A közművelődési műsorokról
• Gambetti Giacomo: A kínai kaland Filmsorozat Marco Polóról
KÖNYV
• Hegedűs Zoltán: A hagyma és a liliom
KRÓNIKA
• N. N.: Francia filmhét
• N. N.: Bolykovszky Béla halálára

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Hó az édenkertben

Jankovics Márton

Snow in Paradise – brit, 2015. Rendezte: Andrew Hulme. Írta: Martin Askew. Kép: Mark Wolf. Zene: Kevin Pollard. Szereplők: Frederick Schmidt (Dave), Martin Askew (Jimmy), David Spinx (Micky), Aymen Hamdouchi (Tariq). Gyártó: Ipso Facto Films. Forgalmazó: Cirko Film Kft. Feliratos. 108 perc.

 

Legkésőbb Graham Greene óta tudjuk, hogy a kárhozatra ítélt gyilkost csak egy hajszál választja el a szenttől. Ellentétben a kispolgárral, aki komfortos erkölcseivel gondosan elrekeszti magát a valódi spiritualitástól. A Hó az édenkertben fejlődéstörténete újabb példát szolgáltat erre az eretnek tételre, a katolikus teológia helyett az iszlám világképre hangolva át a Brightoni szikla alapképletét. Dave, a pitiáner ám feltörekvő bűnöző hihetetlen ambíciókkal veti bele magát a londoni drogkereskedelem mérsékelten romantikus világába, egy pillanatra sem számolva döntései következményeivel. Mire eljut odáig, hogy megkérdőjelezze korábbi céljait, már réges-rég belegabalyodott kíméletlen nagybátyja alvilági hálózatába. A film erős képi világgal ábrázolja a lassan erjedő vívódást, és a karizmatikus színészeknek is egytől egyig elhisszük bűneiket. Ám sajnos a film dramaturgiája ugyanolyan szétziláltnak bizonyul, mint főhősünk lelke, hisz a forgatókönyvíró pont olyan tehetetlenül sodródik az eseményekkel, mint Dave a filmben.

A feszesség hiánya megbocsájtható volna, ha közben találó epizódjelenetek sorában kapnánk alapos látleletet a karakterről, de ez sem történik meg. A kapkodó, gyorsan felvillantott jelenetek csak felületes benyomást adnak, sosem engednek igazán közel a karakterekhez. A film így egyfelől túl pörgős, másfelől mégsem elég feszes. Ezek a ritmikai problémák azért is meglepőek, mert a Hó az édenkertben-nel rendezőként debütáló Hulme a nem éppen kapkodó elbeszélési módjáról ismert Anton Corbijn vágójaként is dolgozott. Elleshette volna a lassan hömpölygő karakterábrázolás fortélyait a holland mestertől. A két pótapa-figura közti hosszas őrlődés sablonos cselekményszálát szépen oldja a spirituális kérdés előtérbe kerülése, de a fináléban sajnos itt sem bízik Hulme a néző képességeiben: otromba módon a rágja szánkba a végső tanulságot.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/05 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12233