KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/február
• Zalán Vince: „Éjlakó lelkeknek a fény” Örök mozi
• Csala Károly: Tóth János mozija Interjú két részben
• N. N.: Örök mozi Összeállítás Tóth János rövidfilmjeiből
• Koltai Tamás: Korunk hőse a játszótéren Talpra, Győző!
• Kovács András Bálint: Hátrányos helyzetben A pártfogolt
• Zsugán István: Krónika a Don-kanyarról Beszélgetés Sára Sándorral
• Molnár Gál Péter: A Kelekótya Angyal Jacques Tati utolsó halála
• N. N.: Jacques Tati filmjei
• Bikácsy Gergely: A pilóta felesége
• András László: Tánc és tragédia
• Rubanova Irina: Változatosságra törekedve Szovjet film, 1982
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Akit Bulldózernek hívtak
• Hollós László: Szerelem Montrealban
• Ardai Zoltán: Ez volt a jazz
• Zoltán Katalin: Bulldogok és cseresznyék
• Deli Bálint Attila: Szemben a világgal
• Harmat György: Egy zsaru bőréért
• Harmat György: A banda fogságában
• Csala Károly: Mise Macedóniában Csak harmadát láttuk
• Ardai Zoltán: A Kolónia
• Peredi Ágnes: Éjszakai lovasok
• Lajta Gábor: Kamaszkor
• Schubert Gusztáv: Üldözés a sztyeppén
• Deli Bálint Attila: A lator
VIDEÓ
• Pogány Csaba: Kazetták, készülékek, jogszabályok
• Lipovecz Iván: A videopiac, a videogyártás kérdőjelei az NSzK-ban
TELEVÍZÓ
• Bársony Éva: Tudósok a kettesen A közművelődési műsorokról
• Gambetti Giacomo: A kínai kaland Filmsorozat Marco Polóról
KÖNYV
• Hegedűs Zoltán: A hagyma és a liliom
KRÓNIKA
• N. N.: Francia filmhét
• N. N.: Bolykovszky Béla halálára

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Hitman – a 47-es ügynök

Csiger Ádám


Hitman: Agent 47 – amerikai, 2015. Rendezte: Aleksander Bach. Írta: Michael Finch. Kép: Óttar Gudnason. Szereplők: Rupert Friend (47-es), Hannah Ware (Katia), Fabian (Emilio), Zachary Quinto (Smith). Gyártó: 20th Century Fox / Infinite Frameworks. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 96 perc.

 

 

A 2007-es Hitman folytatás nélkül maradt, ami nem magyarázható pusztán a negatív kritikákkal és a közepes bevételekkel, hisz a legújabb hollywoodi trendet immár a reboot jelenti. Jelen filmben az emblematikus videójáték-hős többé nem tarkopasz, ami realisztikusabb, földhözragadtabb tónust ígér, a reboot-lázat kirobbantó Batman: Kezdődik után szabadon. Valódi újítása azonban kivételesen nem a sötétebb hangulat: ugyanolyan felnőtt korhatáros akcióthrillert látunk, mint az első installáció alkalmával. A különbség ehelyett a videójáték-hős karakterének hatékonyabb stratégiával való megközelítése: az idei filmet mintha csak az első két Terminátor-mozi ihlette volna.

A 47-es ügynök eleinte úgy vadászik egy mit sem sejtő nőre, mint a T-800-as Sarah Connorra. A hősnőt hamar szárnyai alá veszi a maga Kyle Reese-je, ám egy korai és nem túl meglepő fordulat felfedi, hogy valójában nem a 47-es ügynök, hanem a riválisa jelent fenyegetést a nőre, az ellenlábas ráadásul sebezhetetlensége okán kiköpött T-1000-es. Akárcsak a Terminator 2-ben, a címszereplő helyett ezúttal is a hősnő csábít nézői azonosulásra, az ő alakjában nyerünk beavatást a 47-es ügynök világába. Új karakterének köszönhetően a film teljesíti a rebootok fő követelményét: képes elődjénél szélesebb közönséget megszólítani. Ezt leszámítva a film csak egy újabb fölösleges konzol-adaptáció, ami vajmi keveset ment át a videójátékok által nyújtott élményből. Pedig készült már olyan mozi, aminek ez maradéktalanul sikerült: a videójáték-adaptációk készítői példát vehetnének A holnap határáról, amely időhurok-narratívával rekonstruálja az újrakezdhető pályák mechanizmusát.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/10 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12434