KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/február
• Zalán Vince: „Éjlakó lelkeknek a fény” Örök mozi
• Csala Károly: Tóth János mozija Interjú két részben
• N. N.: Örök mozi Összeállítás Tóth János rövidfilmjeiből
• Koltai Tamás: Korunk hőse a játszótéren Talpra, Győző!
• Kovács András Bálint: Hátrányos helyzetben A pártfogolt
• Zsugán István: Krónika a Don-kanyarról Beszélgetés Sára Sándorral
• Molnár Gál Péter: A Kelekótya Angyal Jacques Tati utolsó halála
• N. N.: Jacques Tati filmjei
• Bikácsy Gergely: A pilóta felesége
• András László: Tánc és tragédia
• Rubanova Irina: Változatosságra törekedve Szovjet film, 1982
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Akit Bulldózernek hívtak
• Hollós László: Szerelem Montrealban
• Ardai Zoltán: Ez volt a jazz
• Zoltán Katalin: Bulldogok és cseresznyék
• Deli Bálint Attila: Szemben a világgal
• Harmat György: Egy zsaru bőréért
• Harmat György: A banda fogságában
• Csala Károly: Mise Macedóniában Csak harmadát láttuk
• Ardai Zoltán: A Kolónia
• Peredi Ágnes: Éjszakai lovasok
• Lajta Gábor: Kamaszkor
• Schubert Gusztáv: Üldözés a sztyeppén
• Deli Bálint Attila: A lator
VIDEÓ
• Pogány Csaba: Kazetták, készülékek, jogszabályok
• Lipovecz Iván: A videopiac, a videogyártás kérdőjelei az NSzK-ban
TELEVÍZÓ
• Bársony Éva: Tudósok a kettesen A közművelődési műsorokról
• Gambetti Giacomo: A kínai kaland Filmsorozat Marco Polóról
KÖNYV
• Hegedűs Zoltán: A hagyma és a liliom
KRÓNIKA
• N. N.: Francia filmhét
• N. N.: Bolykovszky Béla halálára

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A boncolás

Soós Tamás Dénes

The Autopsy of Jane Doe – angol-amerikai, 2016. Rendezte: André Øvredal. Szereplők: Brian Cox, Emile Hirsch, Ophelia Lovibond. Forgalmazó: Independent. 86 perc.

 

M. Night Shyamalan írt volna ilyen klausztrofób pincehorrort fiatalkorában, ha Agatha Christie vállal vele egy négykezest. A precíz, de fantáziátlan magyar cím egy precíz, de fantáziadús filmet takar, amelyben a családi vállalkozásban dolgozó patológusoknak (apa: Brian Cox, fia: Emile Hirsch) egy azonosítatlan lány holttestét kell felboncolniuk, és a médiafelhajtás miatt még az éjszaka során megállapítani a halál okát. Rutinszerűen folyik a munka, a kést a Midnight Black r’n’r-jére forgatják, és ha csak annyit tenne a film, hogy berobbantja Amerikában a The Temperance Movement piszkosan slágeres bluesrockját, már elismerően biccentenénk. De ennél jóval többet ér el a feszesre rendezett másfél órájában, amiben anélkül támasztja fel és tartja ébren a halottak iránt érzett averziónkat, hogy a zombifilm manapság lerágott zsáneréhez nyúlna. André Øvredal, akinek nevét tisztelettel emlegetik a rajongói körök, mióta A trollvadászban norvég folklórral és bürokratikus szatírával frissítette a found footage horrort, ezúttal tartózkodik az explicit humorizálástól, és szerencsére a gore felségterületére sem lép át a boncolás során – jól érzi, hogy hét Fűrész és öt Végső állomás után erre semmi szükség. Helyette tetszetősen oldszkúl módszerekkel, sejtetéssel és egy nagyon is élőnek tűnő tetemmel borzolja a kedélyeket, akit kellékhulla helyett Írország üdvöskéje, Olwen Kelly játszik – hideglelősen. Csak a fináléban bicsaklik meg a film, ahol a kortárs horror leárazott megoldásai kerülnek elő jump scare-től a kulcslyukon bekukucskáló halottig, a természetfeletti feltámasztásával pedig sarokba szorítja magát Øvredal, ahonnan nehéz elegánsan kimászni. Nem sikerül neki sem: a rejtély feloldására adott magyarázat kifejtetlen, de a mögötte rejlő logika, miszerint a szörnyet a szörnyüldözés hozza létre, legalábbis megfontolandó a dróntámadások nyomán erősödő terrorizmus korában.

Extrák: Semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/05 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13222