KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/február
• Zalán Vince: „Éjlakó lelkeknek a fény” Örök mozi
• Csala Károly: Tóth János mozija Interjú két részben
• N. N.: Örök mozi Összeállítás Tóth János rövidfilmjeiből
• Koltai Tamás: Korunk hőse a játszótéren Talpra, Győző!
• Kovács András Bálint: Hátrányos helyzetben A pártfogolt
• Zsugán István: Krónika a Don-kanyarról Beszélgetés Sára Sándorral
• Molnár Gál Péter: A Kelekótya Angyal Jacques Tati utolsó halála
• N. N.: Jacques Tati filmjei
• Bikácsy Gergely: A pilóta felesége
• András László: Tánc és tragédia
• Rubanova Irina: Változatosságra törekedve Szovjet film, 1982
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Akit Bulldózernek hívtak
• Hollós László: Szerelem Montrealban
• Ardai Zoltán: Ez volt a jazz
• Zoltán Katalin: Bulldogok és cseresznyék
• Deli Bálint Attila: Szemben a világgal
• Harmat György: Egy zsaru bőréért
• Harmat György: A banda fogságában
• Csala Károly: Mise Macedóniában Csak harmadát láttuk
• Ardai Zoltán: A Kolónia
• Peredi Ágnes: Éjszakai lovasok
• Lajta Gábor: Kamaszkor
• Schubert Gusztáv: Üldözés a sztyeppén
• Deli Bálint Attila: A lator
VIDEÓ
• Pogány Csaba: Kazetták, készülékek, jogszabályok
• Lipovecz Iván: A videopiac, a videogyártás kérdőjelei az NSzK-ban
TELEVÍZÓ
• Bársony Éva: Tudósok a kettesen A közművelődési műsorokról
• Gambetti Giacomo: A kínai kaland Filmsorozat Marco Polóról
KÖNYV
• Hegedűs Zoltán: A hagyma és a liliom
KRÓNIKA
• N. N.: Francia filmhét
• N. N.: Bolykovszky Béla halálára

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Árulás és megtorlás

Vida János Kvintus

 

Tulajdonképpen örvendetes, hogy a hagyományos távol-keleti harcművészetek valódi és elképzelt bajnokairól szóló filmek között akad néhány – Kínában egyre több, Észak-Koreában pedig mindegyik –, amelyeknek alkotói valamely fontos történelmi eseményhez fűződő viszonyuk szerint formálják pozitív és negatív hőseiket. Ily módon lehet ezeknek a filmeknek valódi dramaturgiája is, a hősöknek jellemük, s a főszereplő iránti rokonszenv a nézőben akarva-akaratlanul összefonódik egy progresszív törekvés iránti vonzalom legalább homályos megnyilvánulásával. Az adott esetben az 1851-ben kibontakozott nagy kínai parasztháború, a világtörténelem talán legnagyobb parasztfelkelése, a tajping-mozgalom a történelmi háttér. Annak idején a felkelők Kína felszabadított középső területein államot alapítottak – a Nagy Egyenlőség Mennyei Birodalma néven –, földet osztottak, különféle plebejus-patriarchális hagyományok és a korabeli haladó és forradalmi ideológiák sajátos ötvözetén alapuló eszmények szerint igyekeztek berendezkedni. A mandzsu császárság a britek és franciák segítségével 1884-ben vérbe fojtotta a felkelést. Csou Kang-jü filmjének cselekménye ekkor kezdődik.

A hasonló típusú munkákban nem ritka fogás, hogy a főhős – egy megrendítő élmény hatására – gyermekként szánja el magát az igazságtalanság megtorlására, erre készül évtizedeken át, mígnem aztán sikerrel végrehajtja tervét. Ilyesmit látunk ezúttal is: a történet lényegében arról szól, hogy a tajping hadsereg főparancsnokának árván maradt fia hogyan edzi magát kiváló kungfu-harcossá és hogyan számol le szülei orgyilkosával, az igaz ügy árulójával. A hitelesen kidolgozott díszletek és jelmezek már-már a történelmi hűség illúzióját keltik, amit a tisztes színészi és harcművészeti teljesítményt nyújtó szereplők révén elismerésre méltó ügyességgel fokoztak az alkotók. Nem csoda, hogy a nézők többsége észre sem veszi, hogy a főhősnek nem (egyébként vitathatatlan) igaza, hanem ügyessége győzedelmeskedett.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1987/08 54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5222