KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/március
KRÓNIKA
• Bajomi Lázár Endre: Ki volt Jean Ferry?
• N. N.: George Cukor

• Ágh Attila: Egy halott arca Pergőtűz. Filmeposz a 2. magyar hadseregről
• Vígh Károly: Katasztrófa a Donnál Pergőtűz. A történész szemszögéből
• Tóth Pál Péter: Nemzdékek nőttek fel azóta... Pergőtűz. Egyetemisták beszélgetése Sára Sándor ötrészes filmjéről
• Almási Miklós: Határátmenetek Szerencsés Dániel
• Nemes Nagy Ágnes: Gyönyörű, keserű Noé bárkái
• Reményi József Tamás: Szűkített újratermelés Adj király katonát!
• Lajta Gábor: A magánharc esélyei A profi és az amatőr
• N. N.: Glauber Rocha filmjei és könyvei
FESZTIVÁL
• Zilahi Judit: Valami mást... New York
• Koltai Ágnes: Hétköznapi félelem Lipcse
LÁTTUK MÉG
• Kövesdi Rózsa: A kifacsart ember
• Varga András: Evilági Babilon
• Kapecz Zsuzsa: Karla házasságai
• Lajta Gábor: Hattyúk tava
• Ardai Zoltán: Egy kis napfény
• Gáti Péter: Istenke teremtményei
• Kulcsár Mária: Éjszakai boszorkányok
• Harmat György: Üldözők
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Film a televízióban Beszélgetés Somogyi Zoltánnal a film- és koprodukciós főosztály helyettes vezetőjével
• Szilágyi János: Stúdió ’mennyi? Beszélgetés Érdi Sándorral
KÖNYV
• Fáber András: Mítosz és dokumentum A fotóművészet története

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Lana Turner (1920-1995)

Molnár Gál Péter

Meghalt 75 évesen Julia Jean Mildred Francis Turner, akit egy hollywood-i gyermekgyaluló osztályban gyártottak le kívül-belül Lana Turnerré. Az MGM illedelmes korszakában – amikor szigorúan betartották William Hays erkölcsnemesítő törvényeit – szabályos szépségével, kisvárosi jóházból való létére is annyira ingerlő volt, hogy megmozdult a férfiak nadrágzsebe. A Garnett-megfilmesítette A postás mindig kétszer csenget gyilkos Cora Smith-je színészi pályája csúcsa. Irene tervezett számára egy teljesen fehér, testhez tapadó fürdőruhát. Ebben nemzeti nemi jelkép lett. Mint ugyanabban az évben (1946) Rita Hayworth a Gilda feszes, fekete nagyestélyijében. Lana Turner volt az ártatlan rontás. A tisztességet fenyegető perzselő erotika. Ezért volt nagy ötlet az utolsó pillanatban megcserélni a Dr. Jekyll és Mr. Hyde szereposztását: az angyalian ártatlan Ingrid Bergmannal játszatni a részeges kocsmatündért és a tudós úrilány jegyesét, Beatrixet Lana Turnerre osztani.

Lana Turner szőke, előkelő, jeges megjelenése mögött zaklatott érzékiséget, s némi romlottságot viselt. A víg özvegy énekszámok nélküli primadonnája lehetett. Hollywood prózai primadonnájaként működött.

Élete melodramatikusabb filmjeinél. Hétszer vált. Nyolcszor házasodott. Első férje a zenekarvezető Artie Shaw. Második (és hetedik) az egykori színész Stephen Crane. Egy hét együttélés után megsemmisítették a házasságot. Harmadik férje: Bob Topping, milliomos playboy. Negyedik: a mozi-Tarzan Lex Barker. A többi három nem olyan híres. S akkor még nem esett szó szerelmeiről. A titokzatos milliárdos Howard Hughes-zal eltöltött románcáról. Johnny Stompanato nevű ifjú szeretőjét az 1943-as születésű leánya (Cheryl Grane) megölte.

Lana Turnerrel Hollywood utolsó sztárja aludt ki.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/08 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1027