KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/március
KRÓNIKA
• Bajomi Lázár Endre: Ki volt Jean Ferry?
• N. N.: George Cukor

• Ágh Attila: Egy halott arca Pergőtűz. Filmeposz a 2. magyar hadseregről
• Vígh Károly: Katasztrófa a Donnál Pergőtűz. A történész szemszögéből
• Tóth Pál Péter: Nemzdékek nőttek fel azóta... Pergőtűz. Egyetemisták beszélgetése Sára Sándor ötrészes filmjéről
• Almási Miklós: Határátmenetek Szerencsés Dániel
• Nemes Nagy Ágnes: Gyönyörű, keserű Noé bárkái
• Reményi József Tamás: Szűkített újratermelés Adj király katonát!
• Lajta Gábor: A magánharc esélyei A profi és az amatőr
• N. N.: Glauber Rocha filmjei és könyvei
FESZTIVÁL
• Zilahi Judit: Valami mást... New York
• Koltai Ágnes: Hétköznapi félelem Lipcse
LÁTTUK MÉG
• Kövesdi Rózsa: A kifacsart ember
• Varga András: Evilági Babilon
• Kapecz Zsuzsa: Karla házasságai
• Lajta Gábor: Hattyúk tava
• Ardai Zoltán: Egy kis napfény
• Gáti Péter: Istenke teremtményei
• Kulcsár Mária: Éjszakai boszorkányok
• Harmat György: Üldözők
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Film a televízióban Beszélgetés Somogyi Zoltánnal a film- és koprodukciós főosztály helyettes vezetőjével
• Szilágyi János: Stúdió ’mennyi? Beszélgetés Érdi Sándorral
KÖNYV
• Fáber András: Mítosz és dokumentum A fotóművészet története

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

PAPÍRMOZI

Bayer Antal

KÉPREGÉNY

Miriam Katin Budapesten született a második világháború idején, az ötvenes évek második felében szüleivel együtt Izraelbe emigrált, majd férjével Amerikába költözött, jelenleg New Yorkban él. Bár egész életében fõként grafikai munkákkal foglalkozott, a képregényt, mint számára ideális kifejezési formát közel 60 évesen fedezte fel, önéletrajzi ihletésû mûvei megalkotására bevallottan Art Spiegelman Maus-a ihlette. 2006-ban megjelent We are on our own címû kötete, amelyben édesanyja megpróbáltatásait meséli el, elnyerte a francia képregénykritikusok díját, több mint 4000 új kötet közül választották az év legjobbjának. Magyarországon korábban csak rövidebb munkái jelentek meg antológiákban. Ez az elsõ önálló kötete magyarul, amely részben saját emlékeibõl, részben mások történeteibõl és saját megfigyeléseibõl táplálkozik. Miriam munkáinak látszólagos egyszerûsége egyben hitelességének a kulcsa, kevés személyesebb hangvételû képregénnyel lehet találkozni. A magyar vonatkozások pedig számunkra különösen izgalmassá teszik a kötetet.

Miriam Katin: Történetek képekben és szavakban. Fekete-fehér, puhafedeles, 44 oldal, Nero Blanco Comix.

COMICS

Kivételesen olyan képregényrõl írunk, amely nem kapható magyarul. Nyomós okunk van rá: amióta világ a világ, elõször fordul elõ, hogy egy magyar grafikus rajzoljon egy havi rendszerességgel megjelenõ amerikai comic bookot, még ha egyelõre csak egy hétrészes minisorozatról van is szó. Futaki Attila, aki Spirál címû kötetével már egyszer történelmet írt, mint elsõ magyar képregényrajzoló, akinek önálló albuma jelent meg Franciaországban, újabban Amerikában fut be szép pályát. Elõbb a Walt Disney megbízásából elkészítette a Percy Jackson-sorozat elsõ részének, a Villámtolvajnak a képregényváltozatát, most pedig az egyik legmenõbb képregényíró, Scott Snyder (American Vampire, Detective Comics) és társszerzõje, Scott Tuft kérte fel Attilát egy horror comic megrajzolására. Az augusztusban megjelent elsõ rész nagy sikernek bizonyult, már utánnyomás is készült. Reméljük, idõvel magyarul is olvasható lesz. Addig is képregényboltokban érdemes keresni, interneten megrendelni.

Severed. Színes, irkafûzött, füzetenként 32 oldal. Kiadó: Image Comics.

 

ANGOL MACSKA

Simon Tofield brit animátornak saját, Hugh nevû macskája által ihletett rajzfilmjei fenomenális sebességgel terjedtek el pár éve az interneten. Az eddig készült mindössze 13 kétperces együttesen meghaladja már a 120 millió letöltést is. A többszörös díjnyertes filmsorozatra egész iparág épült, ennek részeként jelent meg az elsõ Simon’s Cat könyv is, amely rövid képregényekben és egyképes karikatúrákban adja vissza, illetve bõvíti ki a rajzfilmek világát. Macska és macskatulajdonos sajátos viszonyát már nemegyszer feldolgozták képregényes formában, és a szinte minden elemében eltérõ stílus ellenére óhatatlan az összehasonlítás Garfielddal. Ha röviden kell összefoglalni: rajzfilmben Simon magasan veri Jim Davist és csapatát, ám képregényben még van hova fejlõdnie. A poénok nem különösebben eredetiek, a minimalista megvalósítás nem mindig segíti elõ az oldalak könnyen olvasható elrendezését, a teljes szövegmentesség egy idõ után már inkább fárasztó. Ezzel együtt minden macskagazda jól szórakozhat az alig eltúlzott, ismerõs helyzeteken. Ajándékkönyvnek tökéletesen alkalmas.

Simon’s Cat legsajátabb könyve. Fekete-fehér, puhafedeles, 250 oldal. Kiadó: Könyvfakasztó.

 

MAGYAR MANGA

Magyar manga nincs, de mégis van, illetve talán mégsem. Tanácstalanságunk nem érthetetlen, csak kicsit ki kell bogozni. Maguk a manga-rajongók úgy gondolják, mangát csak japán készíthet Japánban, minden más legfeljebb utánzat lehet. Azok a nyugati fiatalok viszont, akik a képregénynek ebben a távol-keleti nyelvjárásában vélnek rátalálni ideális kifejezési formájukra, hevesen tagadják ezt az állítást, és kedvenceik precíz megfigyelésével és utánzásával igyekszenek nyomukba eredni. Ám ahogy ez Amerikában vagy Franciaországban már pár éve kiderült, a „global manga” irányzat nem igazán hozott meggyõzõ mûveket és népszerûségük is messze elmarad a remélttõl.

Szerencsére egyre többen ébrednek rá, hogy a mangát mint meghatározó hatást érdemes beépíteniük képregényeikbe, nem pedig olyat csinálni, amit mások utolérhetetlenül magasabb szinten mûvelnek. A harmadik köteténél tartó Keretbe zárt világ antológiában Németh Barbara, Szilágyi Szilvia és a csak pár rajzzal jelentkezõ Molnár Gábor, a most bemutatkozó Random Fanservice-ben pedig Madaras Andrea és különösen a már rutinos alkotónak számító Ács Zsolt egyre inkább rátalál saját hangjára, de Kovács Vanda grafikája és a még csak 18 éves Rimaszombati Laura lendülete is ígéretes.

Keretbe zárt világ 3. Fekete-fehér, puhafedeles, 246 oldal, szerzõi kiadás. Random Fanservice 1. fekete-fehér webmagazin, 118 oldal, http://random-magazin.blog.hu.

Bayer Antal


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/10 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10804