KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/március
KRÓNIKA
• Bajomi Lázár Endre: Ki volt Jean Ferry?
• N. N.: George Cukor

• Ágh Attila: Egy halott arca Pergőtűz. Filmeposz a 2. magyar hadseregről
• Vígh Károly: Katasztrófa a Donnál Pergőtűz. A történész szemszögéből
• Tóth Pál Péter: Nemzdékek nőttek fel azóta... Pergőtűz. Egyetemisták beszélgetése Sára Sándor ötrészes filmjéről
• Almási Miklós: Határátmenetek Szerencsés Dániel
• Nemes Nagy Ágnes: Gyönyörű, keserű Noé bárkái
• Reményi József Tamás: Szűkített újratermelés Adj király katonát!
• Lajta Gábor: A magánharc esélyei A profi és az amatőr
• N. N.: Glauber Rocha filmjei és könyvei
FESZTIVÁL
• Zilahi Judit: Valami mást... New York
• Koltai Ágnes: Hétköznapi félelem Lipcse
LÁTTUK MÉG
• Kövesdi Rózsa: A kifacsart ember
• Varga András: Evilági Babilon
• Kapecz Zsuzsa: Karla házasságai
• Lajta Gábor: Hattyúk tava
• Ardai Zoltán: Egy kis napfény
• Gáti Péter: Istenke teremtményei
• Kulcsár Mária: Éjszakai boszorkányok
• Harmat György: Üldözők
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Film a televízióban Beszélgetés Somogyi Zoltánnal a film- és koprodukciós főosztály helyettes vezetőjével
• Szilágyi János: Stúdió ’mennyi? Beszélgetés Érdi Sándorral
KÖNYV
• Fáber András: Mítosz és dokumentum A fotóművészet története

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A jaguár

Glauziusz Tamás

 

Út a brazil esőerdők indiánjaihoz meg a naiv nézőkhöz. Francis Veber kicsit hasonló klisékkel élt nálunk is sikeres és nagy röhögéseket kiváltó régebbi filmjében, a Négybalkezesben, ahol Pierre Richard balek-ügyetlenségéhez Depardieu társult: keressék ők távoli földrészeken az elveszett európai kalandfilm-komédiát.

A Jaguárban most egy indián varázsló orvul ellopott lelkét kell megkeresni. A feladattal a Párizsba cipelt mókásan jóságos küllemű kis sámán látszólag találomra bíz meg egy igazán nem hősiességre született alakot. Ezt a botcsinálta megmentőt a nálunk még alig ismert Patrick Bruel játssza. A párizsi rocksanzon sztár kisstílű és nagyon pimasz szélhámost formáz, egy roppant gyáva himpellért, aki aztán akaratlanul hős lesz: csodatévő amulettel a nyakában a brazil őserdők megmentője, indián lelkek gyógyítója, szép indiánlány hűséges férje.

„Szórakoztató filmet” látunk, az általában közhelyes-felszínes „aktuális tartalommal”, felszínességből hamar hazuggá váló giccs-lepedékes világlátással. Általában van így – most azonban szerencsére ennek az álomgyári filmfajtának jótékony és nézhető változatával találkozunk. Sőt, amikor igazán meseivé válik, örömmel vele megyünk a hazugság színes erdejébe. Én legalábbis úgy éreztem: ez a brazil, erdő a mesék erdeje, nem vagyok hajlandó komolyan venni. Olyan szemérmetlenül régi klisét, mint a jó indián és a gonosz civilizáció, most örömmel tapsoltam meg: könnyet morzsoltam szememben, gyermek lettem, gyermek lettem újra.

A párizsi börze-szélhámos vad párbajban legyőzi a gonoszt, s megmenti a lelkeket, tán még a nézőkét is. A film sokkal jobb, mint ama régi Balek meg a Négybalkezes. Patrick Bruel együtt a Besson-sikerekből ismert nagy erejű és mindent elhitető Renóval kiváló páros, a régi Belmondo is irigykedhetne. A nouvelle vague fénykorában Philippe de Broca rendezett kicsit hasonló egzotikus komédiát, a Riói kalandot. S ha az Belmondóval, Françoise Dorléackal eredetibb volt is, mint ez, azért a Jaguár is méltánylandó: közelebb van a jóhangulatúan naiv (ál-naiv) európai kalandvígjátékhoz, mint az ízléstelenség és talmiság új-hollywoodi dzsungeléhez.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1998/02 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3620