KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/március
KRÓNIKA
• Bajomi Lázár Endre: Ki volt Jean Ferry?
• N. N.: George Cukor

• Ágh Attila: Egy halott arca Pergőtűz. Filmeposz a 2. magyar hadseregről
• Vígh Károly: Katasztrófa a Donnál Pergőtűz. A történész szemszögéből
• Tóth Pál Péter: Nemzdékek nőttek fel azóta... Pergőtűz. Egyetemisták beszélgetése Sára Sándor ötrészes filmjéről
• Almási Miklós: Határátmenetek Szerencsés Dániel
• Nemes Nagy Ágnes: Gyönyörű, keserű Noé bárkái
• Reményi József Tamás: Szűkített újratermelés Adj király katonát!
• Lajta Gábor: A magánharc esélyei A profi és az amatőr
• N. N.: Glauber Rocha filmjei és könyvei
FESZTIVÁL
• Zilahi Judit: Valami mást... New York
• Koltai Ágnes: Hétköznapi félelem Lipcse
LÁTTUK MÉG
• Kövesdi Rózsa: A kifacsart ember
• Varga András: Evilági Babilon
• Kapecz Zsuzsa: Karla házasságai
• Lajta Gábor: Hattyúk tava
• Ardai Zoltán: Egy kis napfény
• Gáti Péter: Istenke teremtményei
• Kulcsár Mária: Éjszakai boszorkányok
• Harmat György: Üldözők
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Film a televízióban Beszélgetés Somogyi Zoltánnal a film- és koprodukciós főosztály helyettes vezetőjével
• Szilágyi János: Stúdió ’mennyi? Beszélgetés Érdi Sándorral
KÖNYV
• Fáber András: Mítosz és dokumentum A fotóművészet története

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

FIPRESCI- kollokvium Milánóban

Koltai Ágnes

 

A Filmkritikusok Nemzetközi Szövetsége (Fédération Internationale de la Presse Cinématographique) szokásos évi, milánói tanácskozásán kétnapos kollokviumot tartott a kelet-európai filmművészet lehetőségeiről. A megbeszélés és vita középpontjában a következő kérdések álltak: hogyan befolyásolja a kelet-európai filmművészet arculatát a politikai változás; a piaci viszonyok milyen hatással lesznek az eddig állami ellenőrzés alatt álló, dotációból élő filmgyártásra; a nyitottá váló kelet-európai filmpiac hogyan tud megküzdeni a nyugat-európai, s különösen az expanzív amerikai filmforgalmazókkal; kialakulnak-e koprodukciók kelet- és nyugat-európai filmgyártók között, s ha igen, milyen formában.

A FIPRESCI kelet- és nyugat-európai tagozatainak képviselői a vita bevezetéseképpen röviden ismertették országaik filmpiacát, a filmforgalmazás formáit, a hazai és külföldi filmek versenyét a közönségért. A nyugat-európai országok filmkritikusai a kelet-európai filmek fogadtatásáról, a kelet-európai filmkritikusok pedig a versenynek egyre jobban kitett filmgyártásuk pillanatnyi helyzetéről tartottak beszámolót. Az egységesülő európai filmpiac lehetőségét vázolva a kollokvium résztvevői a legélesebben a nemzeti filmművészetek eltűnésének, illetve megmaradásának kérdését vetették fel, megállapítva, hogy a kis nemzetek rendkívül veszélyeztetett helyzetbe kerülhetnek.

A tanácskozáson szó esett még a kelet-európai filmművészeti folyóiratok nehézségeiről, kommercializálódásukról és esetleges megszűnésükről. Végül felolvasták és megvitatták a szovjet filmkritikusok javaslatát, mely három pontból állt: 1. örömmel vették, hogy a nemzetközi filmfesztiválokon a FIPRESCI-zsűrikben kelet-európai filmkritikusok megfelelő számban képviseltethették magukat, s remélik, a jövőben is így lesz; 2. javasolják, hogy az európai filmmagazinok szerkesztői tartsanak tanácskozást, amit a szovjet filmkritikusok a következő évben szívesen meg is rendeznének; 3. az egykori szocialista-országok nemzeti filmfesztiváljait a FIPRESCI támogassa, vetítésekkel, tanácskozásokkal segítse. A szovjet filmkritikusok javaslatát mindenki megértéssel fogadta, abban a reményben, hogy a kiáltvány nem marad puszta papír, s hogy a kelet-európai filmművészetért valóban tudnak tenni valamit a FIPRESCI nemzeti tagozatai.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1990/12 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4750