KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/április
POSTA
• Lalík Sándor: Talpra Győző! Olvasói levél
• Molnár Klára: Talpra Győző! Olvasói levél
• A szerkesztőség : Hibaigazítás
FESZTIVÁL
• Hermann István: Nemzeti erkölcstörténet Válaszok és kérdőjelek
FILMSZEMLE
• N. N.: A XV. Magyar Játékfilmszemle díjai
• Hankiss Elemér: Sötét tükör? Jegyzetek a mai magyar filmek társadalomképéről

• Bikácsy Gergely: Póker és guillotine Hatásvadászok
• Szilágyi Ákos: A parasztpolgár Ne sápadj!
• Létay Vera: Szókereskedők Elveszett illúziók
• Gambetti Giacomo: És a hajó megy Fellini beszél új filmjéről
• Báron György: Repülés Kis kiruccanások
• Barna Imre: Hölgyek, opera, ópium, erő Ária egy atlétáért
• Bacsó Péter: Csupa nagybetűvel Szász Péter halálára
• N. N.: Szász Péter (1927–1983) filmjei
LÁTTUK MÉG
• Gáti Péter: Bombanő
• Jakubovits Anna: Minden fordítva
• Kulcsár Mária: Husszein vére
• Jakubovits Anna: Morfium
• Simándi Júlia: Elefánt-sztori
• Greskovits Béla: Fokhagyma és ananász
• Jakubovits Anna: Talpig olajban
• Gáti Péter: Gary Cooper, ki vagy a mennyekben
• Greskovits Béla: A hét merész kaszkadőr
• Ardai Zoltán: A vadászat
TELEVÍZÓ
• Hajdú János: A planetáris kommunikáció
• Reményi József Tamás: A Himnusz tetszési indexe A februári tévéműsorokról
• Szilágyi János: Mindennapi szignálunk Beszélgetés Ipper Pállal, Matúz Józsefnéval és Elek Jánossal a TV-Híradóról
VITA
• Bernáth László: Televízió, magánvallás nélkül
• Csepeli György: Egy csodalény evilágisága
KÖNYV
• Lajta Gábor: Esztétizálás nélkül Beszélgetések a dokumentumfilmről
KRÓNIKA
• Pánczél György: Bodrossy Félix (1920–1983)

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Az újságos fiú

Nagy V. Gergő

The Paperboy – amerikai, 2012. Rendezte: Lee Daniels. Szereplők: Matthew McConaughey, Zac Efron, John Cusack, Nicole Kidman. Forgalmazó: MediaPro. 102 perc.

Egyöntetű viszolygás és masszív füttyszó fogadta Cannes-ban Lee Daniels második moziját, és ez az uniszónóban zengő kritikai kórus már önmagában figyelemre érdemessé avatja. Az újságos fiú tényleg nem a finom gallok ízlésére szabott darab – velejéig mocskos, lucskosan buja, izzatag neo-noir, amelyben mogorva vademberek krokodilokat beleznek, egy ártalmatlan börtönlátogatás bizarr szexjelenetté fajul, és a felnőtté válás rögös útján lépdelő hősünket nyilvánosan levizelik.

Mindehhez pedig egy lusta nyomozás története adja a keretet, a polgárjogi mozgalmaktól feszült amerikai délvidék pedig a kulisszát. Hatvankilenc forró nyarán egy bepállott floridai kisvárosba érkezik két újságíró, hogy a helyi seriff megölése miatt halálra ítélt fickó ügyében szaglásszanak – s melléjük szegődik egyikük öccse (az álmodozó tekintetű Zac Efron) meg a börtönben senyvedő férfi levelező-barátnője (a felfújt ajkú, harsány göncökben tipegő, útszéli vampként domborító Nicole Kidman). A seriff-gyilkos megmentése lomha tempóban halad, inkább a döglesztő napon izzadnak a szereplők, és a melegtől (vagy épp a piától) kábán birkóznak felhorgadó vágyaikkal. A Pete Dexter-regényből dolgozó Daniels egyrészt egy rothadó családról és a ruganyos testű hőse férfivá éréséről mesél, másrészt az öntudatos feketék látványától döbbent, csurig rasszista Délről ad képet – de láthatóan akkor van leginkább az elemében, amikor Efron és Kidman ödipális románcáról tudósít (hol korabeli Motown-slágerekre komponált montázsokban, hol egy kitartott közelképpel Efron arcáról), vagy amikor a lápvidék tébolyát cizellálja (lásd a finálé feszült mocsári bújócskáját). Nem a szépen ívelő, kerek történet, nem az izgalmas bűnügy, s nem is a tanulság érdekli, inkább az őrület közelségében tevékeny figurák groteszk közjátékaira fókuszál – és meg kell hagyni, egyedi a humora. Az újságos fiú kétségkívül romlott, mocskos szenzációkat mutogató mozi – de vadul kicsapongó, túlfűtött parádéja bátrabbnak és izgalmasabbnak tűnik a hivatalos jó ízlés megannyi kegyeltjénél.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/05 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11471