KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/április
POSTA
• Lalík Sándor: Talpra Győző! Olvasói levél
• Molnár Klára: Talpra Győző! Olvasói levél
• A szerkesztőség : Hibaigazítás
FESZTIVÁL
• Hermann István: Nemzeti erkölcstörténet Válaszok és kérdőjelek
FILMSZEMLE
• N. N.: A XV. Magyar Játékfilmszemle díjai
• Hankiss Elemér: Sötét tükör? Jegyzetek a mai magyar filmek társadalomképéről

• Bikácsy Gergely: Póker és guillotine Hatásvadászok
• Szilágyi Ákos: A parasztpolgár Ne sápadj!
• Létay Vera: Szókereskedők Elveszett illúziók
• Gambetti Giacomo: És a hajó megy Fellini beszél új filmjéről
• Báron György: Repülés Kis kiruccanások
• Barna Imre: Hölgyek, opera, ópium, erő Ária egy atlétáért
• Bacsó Péter: Csupa nagybetűvel Szász Péter halálára
• N. N.: Szász Péter (1927–1983) filmjei
LÁTTUK MÉG
• Gáti Péter: Bombanő
• Jakubovits Anna: Minden fordítva
• Kulcsár Mária: Husszein vére
• Jakubovits Anna: Morfium
• Simándi Júlia: Elefánt-sztori
• Greskovits Béla: Fokhagyma és ananász
• Jakubovits Anna: Talpig olajban
• Gáti Péter: Gary Cooper, ki vagy a mennyekben
• Greskovits Béla: A hét merész kaszkadőr
• Ardai Zoltán: A vadászat
TELEVÍZÓ
• Hajdú János: A planetáris kommunikáció
• Reményi József Tamás: A Himnusz tetszési indexe A februári tévéműsorokról
• Szilágyi János: Mindennapi szignálunk Beszélgetés Ipper Pállal, Matúz Józsefnéval és Elek Jánossal a TV-Híradóról
VITA
• Bernáth László: Televízió, magánvallás nélkül
• Csepeli György: Egy csodalény evilágisága
KÖNYV
• Lajta Gábor: Esztétizálás nélkül Beszélgetések a dokumentumfilmről
KRÓNIKA
• Pánczél György: Bodrossy Félix (1920–1983)

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Az élet ízei

Kovács Kata

The Hundred-Foot Journey – amerikai, 2014. Rendezte: Lasse Hallström. Írta: Steven Knight és Richard C. Morais. Kép: Linus Sandgren. Szereplők: Helen Mirren (Mallory), Manish Dayal (Hassan), Om Puri (Papa), Amit Shah (Mansur), Dillon Mitra (Mukthar). Gyártó: Amblin Entertainment / Harpo Films. Forgalmazó: ProVideo. Szinkronizált. 122 perc.

 

A családi mozikra, románcokra és melodrámákra szakosodott Lasse Hallström a 90-es évek óta minden hollywoodi rendezésével újabb kísérletet tesz a giccs finom adagolására, ingadozó végeredménnyel. Az utóbbi években készült Nicholas Sparks-adaptációkkal (Kedves John!, Menedék) bőven túllőtte a jóízlés határát, de olyan filmekkel, mint a Lazacfogás Jemenben vagy korai munkái közül a Szóbeszéd, könnyedén adott be bármilyen vakmerő happy endet még a leghidegebb szívű nézőnek is.

A nagyrészt regényadaptációkból álló életmű visszatérő témái a tradicionális kisközösségek válsága, a másság elfogadása és a gyerek-szülő kapcsolat – mindezek felbukkannak az Az élet ízei friss bestseller-átiratában, a Csokoládé ínycsiklandó párdarabjában. A dél-francia kisváros zárt közössége kénytelen befogadni az itt letelepedő, kissé extravagáns indiai szakácsfamíliát, akik épp a hagyományszerető Madame Mallory Michelin-csillagos éttermével szemközt nyitják meg harsány indiai vendéglőjüket. A decens Franciaország és a zajos India összes sztereotípiája feszül egymásnak, a rendezői életmű ismerői pedig könnyen kitalálhatják, hogy a románccal fűszerezett rivalizálás- és fejlődéstörténet újabb édes mese a toleranciáról és az össznépi öröm erejéről. Az aranyló napsütéssel, festői tájjal, romantikus fordulatokkal körített, andalító történet talán még a Csokoládénál is kevesebb konfliktust és feszültséget tartogat. A főhős Hassan útja sokkal egyenesebb a siker felé: édesanyjától örökölt konyhaszeretete istenadta tehetséggel párosul, és kedves természete is hozzásegíti, hogy nem csak riválisa szívét nyerheti el, de hamarosan a fúziós gasztronómia párizsi fellegvárának sztárja lesz, ahonnan a családi gyökerekhez való visszatérés sem reménytelen. A klasszikus gourmand -románc összes eleme ott van Az élet ízeiben: a konyha a romantikus vetélkedés színtere és a szenvedélyek eksztatikus kifejezője – ugyan cukormázon kívül nem sok szerepel az étlapján, de ez nem túl meglepő Hollywood egyik legédesebb cukrászdájától.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/09 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11761