KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/április
POSTA
• Lalík Sándor: Talpra Győző! Olvasói levél
• Molnár Klára: Talpra Győző! Olvasói levél
• A szerkesztőség : Hibaigazítás
FESZTIVÁL
• Hermann István: Nemzeti erkölcstörténet Válaszok és kérdőjelek
FILMSZEMLE
• N. N.: A XV. Magyar Játékfilmszemle díjai
• Hankiss Elemér: Sötét tükör? Jegyzetek a mai magyar filmek társadalomképéről

• Bikácsy Gergely: Póker és guillotine Hatásvadászok
• Szilágyi Ákos: A parasztpolgár Ne sápadj!
• Létay Vera: Szókereskedők Elveszett illúziók
• Gambetti Giacomo: És a hajó megy Fellini beszél új filmjéről
• Báron György: Repülés Kis kiruccanások
• Barna Imre: Hölgyek, opera, ópium, erő Ária egy atlétáért
• Bacsó Péter: Csupa nagybetűvel Szász Péter halálára
• N. N.: Szász Péter (1927–1983) filmjei
LÁTTUK MÉG
• Gáti Péter: Bombanő
• Jakubovits Anna: Minden fordítva
• Kulcsár Mária: Husszein vére
• Jakubovits Anna: Morfium
• Simándi Júlia: Elefánt-sztori
• Greskovits Béla: Fokhagyma és ananász
• Jakubovits Anna: Talpig olajban
• Gáti Péter: Gary Cooper, ki vagy a mennyekben
• Greskovits Béla: A hét merész kaszkadőr
• Ardai Zoltán: A vadászat
TELEVÍZÓ
• Hajdú János: A planetáris kommunikáció
• Reményi József Tamás: A Himnusz tetszési indexe A februári tévéműsorokról
• Szilágyi János: Mindennapi szignálunk Beszélgetés Ipper Pállal, Matúz Józsefnéval és Elek Jánossal a TV-Híradóról
VITA
• Bernáth László: Televízió, magánvallás nélkül
• Csepeli György: Egy csodalény evilágisága
KÖNYV
• Lajta Gábor: Esztétizálás nélkül Beszélgetések a dokumentumfilmről
KRÓNIKA
• Pánczél György: Bodrossy Félix (1920–1983)

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Üzlet bármi áron

Kovács Bálint

Unfinished Business – amerikai, 2015. Rendezte: Ken Scott. Írta: Steve Conrad. Kép: Oliver Stapleton. Zene: Alex Wurman. Szereplők: Vince Vaughn (Daniel), Dave Franco (Mike), Tom Wilkinson (Timothy), Sienna Miller (Chuck), Nick Frost (Bill). Gyártó: New Regency Pictures / Escape Artists. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 92 perc.

Igaz, ami igaz, nem árt új vért pumpálni az „amerikai self made businessman mindent elérhet, ha elég keményen küzd és soha nem adja fel” sémáját követő filmekbe, mert a mélységében és mondandójában az egymondatnyi felirattal ellátott motivációs poszterekkel vetekedő szubzsáner már születésekor sem hordozta magában az izgalmak vagy az eredetiség garanciáját. Ken Scott rendező és Steve Conrad forgatókönyvíró sem elégedtek meg a családja eltartásáért saját vállalkozásba kezdő kisember és a zsíros szerződésért folytatott küzdelem sztorijával, de kiegészítették az Európai vakáció méltósága vesztett újragondolásával és Torrente-filmekre hajazóan semmiféle korrektséget nem ismerő poénokkal: a kicsit lúzer üzletember borzasztóan lúzer munkatársaival Európába repül egy megbízás aláírásának reményében, csakhogy a sikerig naturista szaunákon, fetisiszta melegbárokon és extasyban oldott éjszakai életen keresztül vezet az út.

Valamint a két stílust mixelő filmek legnagyobb csapdáján keresztül: az Üzlet bármi áron azon csúszik meg és bukik fájdalmasat, hogy a komoly részek komolyan vehetetlenek, a lealjasulós jelenetek pedig nem olyan Jackass-esen gátlástalanok, hogy a rettenetes poénok legalább a túlzások miatt működni tudnának. Az egyik percben az a humorforrás, hogy az értelmi sérült srác megbotlik, és a melegkocsma vécéfülkéinek egyik glory hole-ján kilógatott péniszben kapaszkodik meg, a következőben pedig már egy olyan megrázó, de csak félmondatokban kifejtett problémakör próbál sokkolni, mint a főhős gyerekeinek iskolai megszégyenítése. Attól pedig, hogy az alkotók milyen magától értetődően helyezik egy platformra a fogyatékosokon, melegeken és nudistákon való gúnyolódást a könnyfakasztó kamaszdrámával, olyan emészthetetlenné válik a film, mint a kannásborba áztatott csirkefarhát. 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/04 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12156