KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/április
POSTA
• Lalík Sándor: Talpra Győző! Olvasói levél
• Molnár Klára: Talpra Győző! Olvasói levél
• A szerkesztőség : Hibaigazítás
FESZTIVÁL
• Hermann István: Nemzeti erkölcstörténet Válaszok és kérdőjelek
FILMSZEMLE
• N. N.: A XV. Magyar Játékfilmszemle díjai
• Hankiss Elemér: Sötét tükör? Jegyzetek a mai magyar filmek társadalomképéről

• Bikácsy Gergely: Póker és guillotine Hatásvadászok
• Szilágyi Ákos: A parasztpolgár Ne sápadj!
• Létay Vera: Szókereskedők Elveszett illúziók
• Gambetti Giacomo: És a hajó megy Fellini beszél új filmjéről
• Báron György: Repülés Kis kiruccanások
• Barna Imre: Hölgyek, opera, ópium, erő Ária egy atlétáért
• Bacsó Péter: Csupa nagybetűvel Szász Péter halálára
• N. N.: Szász Péter (1927–1983) filmjei
LÁTTUK MÉG
• Gáti Péter: Bombanő
• Jakubovits Anna: Minden fordítva
• Kulcsár Mária: Husszein vére
• Jakubovits Anna: Morfium
• Simándi Júlia: Elefánt-sztori
• Greskovits Béla: Fokhagyma és ananász
• Jakubovits Anna: Talpig olajban
• Gáti Péter: Gary Cooper, ki vagy a mennyekben
• Greskovits Béla: A hét merész kaszkadőr
• Ardai Zoltán: A vadászat
TELEVÍZÓ
• Hajdú János: A planetáris kommunikáció
• Reményi József Tamás: A Himnusz tetszési indexe A februári tévéműsorokról
• Szilágyi János: Mindennapi szignálunk Beszélgetés Ipper Pállal, Matúz Józsefnéval és Elek Jánossal a TV-Híradóról
VITA
• Bernáth László: Televízió, magánvallás nélkül
• Csepeli György: Egy csodalény evilágisága
KÖNYV
• Lajta Gábor: Esztétizálás nélkül Beszélgetések a dokumentumfilmről
KRÓNIKA
• Pánczél György: Bodrossy Félix (1920–1983)

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A stanfordi börtönkísérlet

Pápai Zsolt

The Stanford Prison Experiment – amerikai, 2015. Rendezte: Kyle Patrick Alvarez. Szereplők: Billy Crudup, Olivia Thirlby, Michael Angarano. Forgalmazó: GHE-Bontonfilm. 122 perc.

 

Az 1971-es híres-hírhedt stanfordi börtönkísérletben véletlenszerűen kiválasztott, hétköznapi emberekkel modelleztek fegyházbeli interperszonális viszonyokat, ám hat nap után a programot le kellett állítani, ugyanis mind az őröknek kiszemelt, mind a foglyoknak megtett személyek annyira beleélték magukat a szerepükbe – előbbiek elvadultak, utóbbiak szervilissé lettek –, hogy totális anarchia fenyegetett és életek kerültek veszélybe. A kísérlet csak egy újabb, immáron tudományos, igazolását adta, hogy ember embernek farkasa, és bebizonyította, hogy az átlagember szörnytettekre képes, ha felhatalmazzák rá.

A hideglelős sztori már a hetvenes években mozgóképes feldolgozást ihletett (Carlo Tuzzi: La gabbia – A ketrec), de a történetet igazán az ezredfordulón fedezték fel a filmkészítők. Számos televíziós változat mellett a stanfordi események által inspirált mozifilmek is születtek – egy kiváló német (Oliver Hirschbiegel: A kísérlet), majd egy enerváltabb amerikai változat (Paul T. Scheuring: A kísérlet) –, továbbá dokumentumfilmesek is merítettek belőle (lásd például Errol Morristól az iraki Abu Ghraib börtönben istenkirálykodó amerikai katonák motivációit kutató Parancsra tettük – Standard Operating Procedure-t).

Hinnénk, ilyen előzmények után már csak nagyon jó okkal érdemes a téma újabb játékfilm-feldolgozásába fogni, és valóban: Kyle Patrick Alvarez mozija éppen a kudarcával bizonyítja ezt, igaz, apró újítást jelent benne az egész vállalkozást levezénylő Philip Zimbardo lelkivilágának vizsgálata. Jó ötlet annak a folyamatnak a bemutatása, ahogy a doktor a kísérlet szervezőjéből annak résztvevőjévé válik, hiszen tudósi kíváncsiságától hajtva szép lassan az őrök felettes énjeként kezd működni, és ördögi Cipollaként vesz részt a manipulálásukban – következésképpen a rabok terrorizálásában. Mindezzel akár újszerű nézőpontot is biztosíthatna Alvarez direktor, csakhogy nem következetes és nem ás elég mélyre, Zimbardo lelki tusájának analízisét rendre a börtönterror közhelyparádéjával keveri. Filmje képi világa is éppen olyan, amilyenre számítani lehet, operatőre, Jas Shelton hideg neonnal világít, vagy alulexponált képeket használ, sok közelit vesz, és jobbára kézből dolgozik. Szimpatikus megoldás viszont a produkcióban, hogy Zimbardót egy nő – az egész film egyetlen női szereplője – döbbenti rá arra, mit is művel, és rángatja ki tudósi elefántcsonttornyából.

Extrák: Nincsenek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/02 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13064