KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/április
POSTA
• Lalík Sándor: Talpra Győző! Olvasói levél
• Molnár Klára: Talpra Győző! Olvasói levél
• A szerkesztőség : Hibaigazítás
FESZTIVÁL
• Hermann István: Nemzeti erkölcstörténet Válaszok és kérdőjelek
FILMSZEMLE
• N. N.: A XV. Magyar Játékfilmszemle díjai
• Hankiss Elemér: Sötét tükör? Jegyzetek a mai magyar filmek társadalomképéről

• Bikácsy Gergely: Póker és guillotine Hatásvadászok
• Szilágyi Ákos: A parasztpolgár Ne sápadj!
• Létay Vera: Szókereskedők Elveszett illúziók
• Gambetti Giacomo: És a hajó megy Fellini beszél új filmjéről
• Báron György: Repülés Kis kiruccanások
• Barna Imre: Hölgyek, opera, ópium, erő Ária egy atlétáért
• Bacsó Péter: Csupa nagybetűvel Szász Péter halálára
• N. N.: Szász Péter (1927–1983) filmjei
LÁTTUK MÉG
• Gáti Péter: Bombanő
• Jakubovits Anna: Minden fordítva
• Kulcsár Mária: Husszein vére
• Jakubovits Anna: Morfium
• Simándi Júlia: Elefánt-sztori
• Greskovits Béla: Fokhagyma és ananász
• Jakubovits Anna: Talpig olajban
• Gáti Péter: Gary Cooper, ki vagy a mennyekben
• Greskovits Béla: A hét merész kaszkadőr
• Ardai Zoltán: A vadászat
TELEVÍZÓ
• Hajdú János: A planetáris kommunikáció
• Reményi József Tamás: A Himnusz tetszési indexe A februári tévéműsorokról
• Szilágyi János: Mindennapi szignálunk Beszélgetés Ipper Pállal, Matúz Józsefnéval és Elek Jánossal a TV-Híradóról
VITA
• Bernáth László: Televízió, magánvallás nélkül
• Csepeli György: Egy csodalény evilágisága
KÖNYV
• Lajta Gábor: Esztétizálás nélkül Beszélgetések a dokumentumfilmről
KRÓNIKA
• Pánczél György: Bodrossy Félix (1920–1983)

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Gotti

Benke Attila

Gotti – amerikai, 2018. Rendező: Kevin Connolly. Forgatókönyv: Lem Dobbs, Leo Rossi. Kép: Michael Barrett. Szereplők: John Travolta (John Gotti), Spencer Lofranco (Gotti fia), Kelly Preston (Victoria Gotti), Stacy Keach (Neil Dellacorce), Pruitt Taylor Vince (Angelo Ruggiero). Gyártó: Emmett/Furla/Oasis Films. Forgalmazó: Big Bang Media Kft. Szinkronizált. 105 perc.

 

Akár a valódi Al Caponét és a fiktív Don Corleonét, úgy gyilkosságai és piszkos ügyei ellenére a nyolcvanas években csúcsra törő New York-i John Gottit is igencsak kedvelte a nép a látszólagos közbiztonság megteremtése miatt. A sztárbűnöző élettörténetében benne volt egy izgalmas gengszterfilm lehetősége, azonban a John Travolta nevével fémjelezett Gotti sajnos nem lett az.

A maffiavezér életét már több dokumentum- és játékfilm feldolgozta, a leghíresebb a HBO által gyártott 1996-os Gotti, melyért a címszereplőt alakító Armand Assante méltán kapott Emmy-díjat. Kevin Connolly aktuális gengszterdrámája a HBO-tévéfilmmel ellentétben nem annyira a bűnöző felemelkedés-bukás történetére, hanem John Gotti és családja (legidősebb fia) kapcsolatára helyezi a hangsúlyt. A legújabb Gotti az időben ugrálva mutatja be a vezér hatalom felé vezető útját, a hírhedt Gambino-szindikátus megszerzésének folyamatát és a nagyfőnök bukását. Ám A keresztapát vagy a Nagymenőket idéző párhuzamos vágásokon és John Travolta megnyerő, bár egyoldalúan agresszív alakításán kívül semmi érdekes nincs a Gottiban. A film alkotói nem tudták eldönteni, hogy a Nagymenőket, A keresztapát vagy az 1983-as A sebhelyesarcút tekintik mintának a főhős megírásakor, és abban sem voltak biztosak, hogy családi gengszter-melodrámát vagy kemény szindikátusfilmet szeretnének készíteni. Ráadásul a Gotti híján van egy erős antagonistának, így amit a címszereplő professzionális életében tesz, súlytalan, sőt unalmas. És a gengszter hezitáló fia is egydimenziós karakter, ezért az őt alakító Spencer Lofranco sem tudja érdekessé tenni a figurát, mindvégig kétségbeesett arccal bámul Travoltára. Vagyis John Gotti nevével ellentétben ez a gengszterfilm valószínűleg gyorsan eltűnik a süllyesztőben, és a Szombat esti láz egykori sztárjának, John Travoltának a Ponyvaregény után nem ez lesz a második nagy visszatérése.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/07 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13742