KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/április
POSTA
• Lalík Sándor: Talpra Győző! Olvasói levél
• Molnár Klára: Talpra Győző! Olvasói levél
• A szerkesztőség : Hibaigazítás
FESZTIVÁL
• Hermann István: Nemzeti erkölcstörténet Válaszok és kérdőjelek
FILMSZEMLE
• N. N.: A XV. Magyar Játékfilmszemle díjai
• Hankiss Elemér: Sötét tükör? Jegyzetek a mai magyar filmek társadalomképéről

• Bikácsy Gergely: Póker és guillotine Hatásvadászok
• Szilágyi Ákos: A parasztpolgár Ne sápadj!
• Létay Vera: Szókereskedők Elveszett illúziók
• Gambetti Giacomo: És a hajó megy Fellini beszél új filmjéről
• Báron György: Repülés Kis kiruccanások
• Barna Imre: Hölgyek, opera, ópium, erő Ária egy atlétáért
• Bacsó Péter: Csupa nagybetűvel Szász Péter halálára
• N. N.: Szász Péter (1927–1983) filmjei
LÁTTUK MÉG
• Gáti Péter: Bombanő
• Jakubovits Anna: Minden fordítva
• Kulcsár Mária: Husszein vére
• Jakubovits Anna: Morfium
• Simándi Júlia: Elefánt-sztori
• Greskovits Béla: Fokhagyma és ananász
• Jakubovits Anna: Talpig olajban
• Gáti Péter: Gary Cooper, ki vagy a mennyekben
• Greskovits Béla: A hét merész kaszkadőr
• Ardai Zoltán: A vadászat
TELEVÍZÓ
• Hajdú János: A planetáris kommunikáció
• Reményi József Tamás: A Himnusz tetszési indexe A februári tévéműsorokról
• Szilágyi János: Mindennapi szignálunk Beszélgetés Ipper Pállal, Matúz Józsefnéval és Elek Jánossal a TV-Híradóról
VITA
• Bernáth László: Televízió, magánvallás nélkül
• Csepeli György: Egy csodalény evilágisága
KÖNYV
• Lajta Gábor: Esztétizálás nélkül Beszélgetések a dokumentumfilmről
KRÓNIKA
• Pánczél György: Bodrossy Félix (1920–1983)

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Pusztító

Varró Attila

Destroyer – amerikai, 2018. Rendezte: Karyn Kusama. Írta: Phil Hay és Matt Manfredi. Kép: Julie Kirkwood. Zene: Theodore Shapiro. Szereplők: Nicole Kidman (Erin), Sebastian Stan (Chris), Toby Kebbell (Silas), Tatiana Maslany (Petra), Jade Pettyjohn (Shelby). Gyártó: 30West / Automatik Entertainment. Forgalmazó: Big Bang Média Kft. Feliratos. 123 perc.

 

Kész csoda, hogy a film noir az egyetlen hagyományos férfizsáner, amely eleddig elkerülte a 2010-es évek Álomgyárának általános női revízió-hullámát: a bemocskolódott, sarokba szorult Fehér Férfi és a kemény, céltudatos Femme Fatale páros bukástörténetére épülő műfaji modellben elég áthelyezni a hangsúlyt az utóbbira és minden egyéb módosítás nélkül foroghatnak a Kettős kárigény és Angyalarc női remakejei. Karyn Kusama pontosan ezt teszi, a Pusztítóban mintha csak átültetné a Gyilkosok szüzséjét a „rogue cop”-noirok történetsémájába, felcserélve a nemi felállást: mialatt Los Angeles-i rendőrnője, Erin a jelenben nyomozást folytat egy sok évvel korábban elbaltázott bankrablás szociopata bandavezére után, a múltbéli szálból kiderül, hogyan épült be hajdani zsarutársával, Chris-szel a bandába és csábította át a férfit a sötét oldalra, amely azóta is feltartóztathatatlan erővel roncsolja testét-lelkét, karrierjét és magánéletét.

Túl a bűnügyi bukástörténeten, ravasz flashback-struktúrán és femme fatale-főhősön, Kusama sokat megőriz választott műfaja eredendő (melo)drámai jellegéből is: sikeres rémfilmjei (Ördög bújt belé, Meghívás) szatirikus hangnemétől visszatér korai bokszdrámája, A bunyós csaj komorabb tónusához és rögrealizmusához. Komótos neo-noirja minden jelenetében a hősnő felőrlődött személyiségéről mesél, legyen szó brutális ügyvédverésről, kamaszlánya neveléséről vagy akár a vágyott információért egy haldokló bűnözőn végzett kézimunkáról. A Pusztító Nicole Kidman leamortizált vonásaitól a kifejező Los Angeles-i gettóhelyszínekig precíz térképet rajzol a kortárs noir kilátástalan, nyomorúságos és minden romantikus árnyalatot nélkülöző világáról – időnként modoros (orosz rulett a bandában), helyenként húsba vágó (bunyó az étteremben), amolyan fekete bárány Michael Mann és Kathryn Bigelow búbánatos frigyéből.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/02 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13983