KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/április
POSTA
• Lalík Sándor: Talpra Győző! Olvasói levél
• Molnár Klára: Talpra Győző! Olvasói levél
• A szerkesztőség : Hibaigazítás
FESZTIVÁL
• Hermann István: Nemzeti erkölcstörténet Válaszok és kérdőjelek
FILMSZEMLE
• N. N.: A XV. Magyar Játékfilmszemle díjai
• Hankiss Elemér: Sötét tükör? Jegyzetek a mai magyar filmek társadalomképéről

• Bikácsy Gergely: Póker és guillotine Hatásvadászok
• Szilágyi Ákos: A parasztpolgár Ne sápadj!
• Létay Vera: Szókereskedők Elveszett illúziók
• Gambetti Giacomo: És a hajó megy Fellini beszél új filmjéről
• Báron György: Repülés Kis kiruccanások
• Barna Imre: Hölgyek, opera, ópium, erő Ária egy atlétáért
• Bacsó Péter: Csupa nagybetűvel Szász Péter halálára
• N. N.: Szász Péter (1927–1983) filmjei
LÁTTUK MÉG
• Gáti Péter: Bombanő
• Jakubovits Anna: Minden fordítva
• Kulcsár Mária: Husszein vére
• Jakubovits Anna: Morfium
• Simándi Júlia: Elefánt-sztori
• Greskovits Béla: Fokhagyma és ananász
• Jakubovits Anna: Talpig olajban
• Gáti Péter: Gary Cooper, ki vagy a mennyekben
• Greskovits Béla: A hét merész kaszkadőr
• Ardai Zoltán: A vadászat
TELEVÍZÓ
• Hajdú János: A planetáris kommunikáció
• Reményi József Tamás: A Himnusz tetszési indexe A februári tévéműsorokról
• Szilágyi János: Mindennapi szignálunk Beszélgetés Ipper Pállal, Matúz Józsefnéval és Elek Jánossal a TV-Híradóról
VITA
• Bernáth László: Televízió, magánvallás nélkül
• Csepeli György: Egy csodalény evilágisága
KÖNYV
• Lajta Gábor: Esztétizálás nélkül Beszélgetések a dokumentumfilmről
KRÓNIKA
• Pánczél György: Bodrossy Félix (1920–1983)

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

És isten megteremté a nőt

Ardai Zoltán

 

Ezzel a fellengzős címmel már forgatott egy filmet a hatvanas évek elején Roger Vadim, a főszerepet Brigitte Bárdot játszotta és Vadim akkor még némi eleganciával tetszelgett a – vadóctermészetű – nőiség bemutatásában. Az évtizedekkel későbbi, amerikai környezetbe átplántált új változat szőke Vadóca jóval szimplább lény az egykorinál, de láthatólag a rendező tudta nélkül. Vadim ugyanoly hiún merengve tekint rá, majd pillant, mintegy miránk, majd újra rá, mint annakidején Bárdot esetében, ám már olyannyira híján a sikknek, hogy az elnéző-megértő állapotba süppedt néző sem kerülheti el az olykori feszengést. Annál kevésbé, minthogy ebben a filmben gyakran csak úgy „mai” és úgy „amerikai” minden, mintha egy Budapesten készült – de a tengerentúlon játszódó – átlagos tévéjátékot látnánk. A cselekmény egyébként nem volna érdektelen. Egyetlen férfiszereplő akad itt, aki jól szereti a Nőt (egy fiatal építőmunkás). Mit se sürget, bármikor adni kész és összetartozásukat illetően végtelen a bizalma, így a fiatalember minden egyes idegpróba után tartós eredménnyel képes relaxálni. A végkifejlet: a Nő az élettől megtöretvén megbékél; a (kissé ízetlen) boldogság napjai következnek. – Nem eleve hamis megoldás; ami a vásznon elviselhetetlenné teszi, az a rendező könnyes derűje. Különösen a paplan alatti édes rugdosódás jelenete kedvetlenít el. „Lám, a két álomszuszék nem ad a vekkercsörgésre!” – így kuncog ránk az idősödő Vadim Amerikából, ez ma az esprit-je.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1990/08 62-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4409