KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/április
POSTA
• Lalík Sándor: Talpra Győző! Olvasói levél
• Molnár Klára: Talpra Győző! Olvasói levél
• A szerkesztőség : Hibaigazítás
FESZTIVÁL
• Hermann István: Nemzeti erkölcstörténet Válaszok és kérdőjelek
FILMSZEMLE
• N. N.: A XV. Magyar Játékfilmszemle díjai
• Hankiss Elemér: Sötét tükör? Jegyzetek a mai magyar filmek társadalomképéről

• Bikácsy Gergely: Póker és guillotine Hatásvadászok
• Szilágyi Ákos: A parasztpolgár Ne sápadj!
• Létay Vera: Szókereskedők Elveszett illúziók
• Gambetti Giacomo: És a hajó megy Fellini beszél új filmjéről
• Báron György: Repülés Kis kiruccanások
• Barna Imre: Hölgyek, opera, ópium, erő Ária egy atlétáért
• Bacsó Péter: Csupa nagybetűvel Szász Péter halálára
• N. N.: Szász Péter (1927–1983) filmjei
LÁTTUK MÉG
• Gáti Péter: Bombanő
• Jakubovits Anna: Minden fordítva
• Kulcsár Mária: Husszein vére
• Jakubovits Anna: Morfium
• Simándi Júlia: Elefánt-sztori
• Greskovits Béla: Fokhagyma és ananász
• Jakubovits Anna: Talpig olajban
• Gáti Péter: Gary Cooper, ki vagy a mennyekben
• Greskovits Béla: A hét merész kaszkadőr
• Ardai Zoltán: A vadászat
TELEVÍZÓ
• Hajdú János: A planetáris kommunikáció
• Reményi József Tamás: A Himnusz tetszési indexe A februári tévéműsorokról
• Szilágyi János: Mindennapi szignálunk Beszélgetés Ipper Pállal, Matúz Józsefnéval és Elek Jánossal a TV-Híradóról
VITA
• Bernáth László: Televízió, magánvallás nélkül
• Csepeli György: Egy csodalény evilágisága
KÖNYV
• Lajta Gábor: Esztétizálás nélkül Beszélgetések a dokumentumfilmről
KRÓNIKA
• Pánczél György: Bodrossy Félix (1920–1983)

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Transformers: A bukottak bosszúja

Baski Sándor

Transformers: Revenge of the Fallen – amerikai, 2009. Rendezte: Michael Bay. Írta: Ehren Kruger, Alex Kurtzman és Roberto Orci. Kép: Ben Seresin. Zene: Steve Jablonsky. Szereplők: Shia LaBeouf (Sam Witwicky), Megan Fox (Mikaela Banes), Josh Duhamel (Lennox), John Turturro (Simmons), Isabel Lucas (Alice). Gyártó: DreamWorks / Paramount / Hasbro. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 157 perc.

 

A Transformers első része 2007 nyarának legsikeresebb blockbustere volt, így már jó előre sejteni lehetett, hogy a 200 milliós büdzséből készülő folytatás is bombabiztos befektetés, nem csupán a stúdió, de a címszereplő óriásrobotok játékverzióját gyártó Hasbro számára is.

Michael Bay gyakorlatilag semmit sem változtatott a bevált formulán, újfent egy hamisítatlan exploitationt készített, nyíltan vállalva, hogy nála a cselekmény egyetlen funkciója ürügyet nyújtani az óriásrobotok ismételt egymásnak ugrasztására, a látványos robbanásokra és a heroizáló lassításokra. A rendező pontosan tudja, ki a célközönsége (elsősorban a kamasz fiúk, illetve a vonatkozó játékfigurák, képregények egykori rajongói), ennek megfelelően adagolja az első rész színvonalát is alulmúló infantilis poénokat, a hipergyors vágásokkal prezentált, szinte 100%-ban CGI technikával készített akciójeleneteket, amelyeket csak a Megan Fox bájain elidőző beállításokkal szakít meg néha. A szexista felhangok mellé társul még némi szalonrasszizmus, felvonul pár vaskos sztereotípia a franciákról és az arabokról, ráadásképp kiderül az is, hogy a töketlenkedő, konfliktuskerülő kormánnyal szemben a katonaság bátor és lényeglátó irányítóinak van csak esélyük rá, hogy megmentsék a világot az új erővel támadó Álcáktól, még ha ennek érdekében, az Autobotokkal együttműködve romhalmazzá kell változtatniuk a fél Közel-Keletet.

Már most megkockáztatható, hogy Bay – túl azon, hogy az üzleti tervet maradéktalanul teljesítette – az idei év egyik legemblematikusabb popcornfilmjét alkotta meg. A bukottak bosszúja persze esztétikai vagy egyéb érdemei révén aligha tarthatna igényt erre a titulusra, ám kétségtelen tény, hogy sikere pontosan jelzi, milyen filmekkel lehet, még egy dübörgő gazdasági válság közepén is, feltölteni a multiplexek széksorait.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/08 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9959