KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/április
POSTA
• Lalík Sándor: Talpra Győző! Olvasói levél
• Molnár Klára: Talpra Győző! Olvasói levél
• A szerkesztőség : Hibaigazítás
FESZTIVÁL
• Hermann István: Nemzeti erkölcstörténet Válaszok és kérdőjelek
FILMSZEMLE
• N. N.: A XV. Magyar Játékfilmszemle díjai
• Hankiss Elemér: Sötét tükör? Jegyzetek a mai magyar filmek társadalomképéről

• Bikácsy Gergely: Póker és guillotine Hatásvadászok
• Szilágyi Ákos: A parasztpolgár Ne sápadj!
• Létay Vera: Szókereskedők Elveszett illúziók
• Gambetti Giacomo: És a hajó megy Fellini beszél új filmjéről
• Báron György: Repülés Kis kiruccanások
• Barna Imre: Hölgyek, opera, ópium, erő Ária egy atlétáért
• Bacsó Péter: Csupa nagybetűvel Szász Péter halálára
• N. N.: Szász Péter (1927–1983) filmjei
LÁTTUK MÉG
• Gáti Péter: Bombanő
• Jakubovits Anna: Minden fordítva
• Kulcsár Mária: Husszein vére
• Jakubovits Anna: Morfium
• Simándi Júlia: Elefánt-sztori
• Greskovits Béla: Fokhagyma és ananász
• Jakubovits Anna: Talpig olajban
• Gáti Péter: Gary Cooper, ki vagy a mennyekben
• Greskovits Béla: A hét merész kaszkadőr
• Ardai Zoltán: A vadászat
TELEVÍZÓ
• Hajdú János: A planetáris kommunikáció
• Reményi József Tamás: A Himnusz tetszési indexe A februári tévéműsorokról
• Szilágyi János: Mindennapi szignálunk Beszélgetés Ipper Pállal, Matúz Józsefnéval és Elek Jánossal a TV-Híradóról
VITA
• Bernáth László: Televízió, magánvallás nélkül
• Csepeli György: Egy csodalény evilágisága
KÖNYV
• Lajta Gábor: Esztétizálás nélkül Beszélgetések a dokumentumfilmről
KRÓNIKA
• Pánczél György: Bodrossy Félix (1920–1983)

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Julie & Julia – Két nő egy recept

Tüske Zsuzsanna

Julie and Julia – amerikai, 2009. Rendezte és írta: Nora Ephron. Kép: Stephen Goldblatt. Zene: Alexandre Desplat. Szereplők: Meryl Streep (Julia Child), Amy Adams (Julie Powell), Stanley Tucci (Paul Child), Chris Messina (Eric Powell). Gyártó: Columbia Pictures. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 123 perc.

 

Ha gasztro-románcról van szó, az ételek (vagy azok elkészítése) iránti rajongás, minden esetben a szerelem, a szenvedély generálójává és kifejezési eszközévé válik, legyen szó a Csokoládé bonbon- és nugátterápiától megmámorosodott kisvárosáról, a Terítéken a nő érzékien tálalt, vágykeltő főzőleckéiről, vagy az Ízlések és pofonok romantikába fulladó konyhai vetélkedéseiről.

A legújabb tématárs némileg rendhagyónak számít a többi között, mivel valós eseményekre, illetve azok alapján készült könyvre (Julie és Julia – Kalandjaim a konyhában) épül. A dupla idősíkon mozgó történet két központi figurája egy napjainkban élő titkárnő és egy 50-es évekbeli háziasszony, akik a konyhaművészetben találják meg az önmegvalósítást. Julie Powell egy nap rájön, ki kell törnie a hétköznapok frusztráló sikertelenségéből és megmutatni, a benne rejlő tehetséget: elhatározza, hogy elkészíti gyermekkori főzőidolja, Julia Child szakácskönyvének 524 receptjét 365 nap alatt, kalandjait pedig blogon keresztül osztja meg a nagyközönséggel. Ezzel párhuzamosan az 50-es évek Párizsában szintén önkereső folyamat zajlik, Julia Child-é, aki a legkifinomultabb főzési fortélyok elsajátításától egészen egy saját receptkötet kiadásáig jut el, amelynek missziója megismertetni Amerikával a francia konyha ínyencségeit.

Minthogy mindkét szál hősének házassága az égben köttetett, a románcfelelősként ismert rendező és forgatókönyvíró, Nora Ephron pedig szándékosan hanyagolta a szerelmi vonalak cifrázását, az étel és a főzés ezúttal elsősorban a karrierépítés eszközévé válik, így izgalomnak megmarad a tetszhalott homárral való viaskodás és a Boeuf Bourignon elkészítése körüli viszontagságok. A Julie és Julia esetében a kiadós ízorgia is csak a külcsín tartozéka – szenvedély és konfliktusok tekintetében Ephron filmje leginkább egy békebeli teadélután izgalmaival vetélkedik.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/11 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9975