Magyar Dezső Agitátorok (1969) és Büntetőexpedíció (1970) című filmjeiben a rendíthetetlen hatalommal szembeni lázadás esélyeit vizsgálta. Professzionális gonddal elkészített új történetében hasonló érzékenységgel kutatja – egy gyilkossággal végződő lázadás apropójából – a szociális viselkedés és az érzelmi állapotok közötti összefüggéseket.
„A házi béke” és a „perszonifikált gazság” ad találkát egy mai arénában: három tizenéves lány s egy katonaszökevény (kiképző őrnagyát verte agyon nuncsakuval) véletlen, ám kényszerű együttélését követjük nyomon egy nyaralóban. Bűn és kiszolgáltatottság, indulat és együttérzés titkos dimenzióit százféleképpen lehet filmre álmodni. Ez egy a lehetséges változatok közül: felvillantja, hogy az életpróba magányos misztérium – gyilkosnak, áldozatnak, túsznak, szemtanúnak egyaránt.
