KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/május
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Premier Plan
• Kézdi-Kovács Zsolt: Két barátját vesztette el...
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: A józanság reménye Nyugat-Berlin

• Szilágyi Ákos: A félreértés fokozatai Vérszerződés
• Kézdi-Kovács Zsolt: A Visszaesők forgatásán A rendező jegyzetlapjaiból 1.
• Lajta Gábor: Célpont: az ember 1982 animációs filmjei
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Közönyös felnőttek, tévelygő fiatalok Sanremo

• Trosin Alekszandr: A montázzsal megsemmisített montázs Pelesjan mozija
• Györffy Miklós: Elektromantikus melodráma Az oberwaldi titok
• Bereményi Géza: A legutolsó snitt Villanás a víz felett
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Csantavéri Júlia: Képek egy halott világból Stanley Kubrick
• N. N.: Stanley Kubrick filmjei
• Ciment Michel: Anti-Rousseau Beszélgetések Stanley Kubrickkal

• Hegedűs Zoltán: Renoir-filmek – papíron
LÁTTUK MÉG
• Szentistványi Rita: Szerelmi gondok
• Zsilka László: Keresztapa II.
• Zsilka László: A nagy kitüntetés
• Deli Bálint Attila: Bolond pénz
• Ardai Zoltán: Viadal
• Deli Bálint Attila: Dutyi dili
• Harmat György: Az a perc, az a pillanat
• Barna Imre: Kaszálás a Kánya-réten
• Kovács András Bálint: A hatodik halálraítélt
TELEVÍZÓ
• Reményi József Tamás: Ez a pici mind megette A márciusi műsorokról
• Csepeli György: Az ellentmondás és a konfliktus A televízió valóságlátásáról
• Lukácsy Sándor: Képeskönyv és tört varázs Mint oldott kéve
KÖNYV
• Bíró Gyula: Esztétika és jel-elmélet Lengyel tanulmánykötet a filmszemiotikáról
• Csala Károly: Házi színháztól a tévéjátékig A szovjet „televíziós előadás”

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A tanítványok

Gelencsér Gábor

Magyar, 1985. Rendezte: Bereményi Géza. Szereplők: Eperjes Károly, Gelley Kornél, Rajhona Ádám, Cserhalmi György, Básti Juli. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet. 98 perc.

 

Bereményi Géza féltucat forgatókönyvvel a háta mögött, negyven évesen rendezi meg első játékfilmjét. Különös helyzet: az egyik legtapasztaltabb és legsikeresebb forgatókönyvíró (Veri az ördög a feleségét, Megáll az idő) elsőfilmes rendezőként mindenféle szakmai előképzettség nélkül szembesül a korábban bizonyára többször elirigyelt szerepkörrel. E furcsa kettős státuszt maradéktalanul tükrözi A tanítványok című film: a precíz forgatókönyv a szerzői életmű fontos fejezete, míg a rendezést az új játékszerre rácsodálkozó naiv lelkesedés hatja át. Utóbbi nyertese Kardos Sándor operatőr, aki talán más, tapasztaltabb rendezők mellett kevésbé engedhetné szabadon vizuális fantáziáját. Itt viszont a történet nyitányában harmincas évekbeli archívokat montíroz össze saját felvételekkel, sőt még Szőts István Emberek a havason című filmjének híres vonatjelenetébe is „beleforgat”. A „szegény ember történelmi filmje” ez, amikor a szükségből erény kovácsolódik, s a kreativitás felülkerekedik a pénzügyi korlátokon.

A tanítványok tehát történelmi film, a második világháború előestéjén indul, s egy akkortájt teljességgel ismeretlen, elfeledett társadalomtudományi kísérlet körül bonyolódik. A Dr. Szaniszló József emlékirata nyomán készült forgatókönyv a tanyáról a fővárosba kerülő ifjú egyetemista nézőpontjából meséli el Magyary Zoltán professzor küzdelmét az ország közigazgatási reformjáért, csatáját Teleki Pál miniszterelnökkel, aki politikát gyanít – legyen az kommunista vagy náci – a professzor szigorúan szakmai programjában. A háború aztán elsöpör mindent: Teleki öngyilkos lesz, a szakmai programon pedig valóban felülkerekedik a politika – s az ország modernizációja 1945 után is elmarad. Ez azonban már senkit sem érdekel – erről tanúskodik a történelmi jelenetekkel párhuzamosan szerkesztett jelen idejű szál, amelyben az idős Szaniszló-alteregót látjuk a fiával: egy társadalmi utópia utolsó képviselőjét a megvalósult disztópia közönyös ifjú nemzedékének árnyékában.

Bereményi szerzői látásmódja két aspektusban is eltér a korabeli filmek általános történelemképétől. Egyrészt olyan összefüggésekre világít rá, amelyek kevéssé állnak a figyelem fókuszában, s ezáltal másfajta rálátásunk lesz az ismert folyamatokra. A tanítványokban mindez a szakértelem vs. politika konfliktusában fogalmazódik meg máig, azaz a film elkészítését (meg a rendszerváltozást) követő harminc esztendőre érvényes módon. A másik aspektus a történelmi tanulság egyértelműsítése, azaz a múlt meghosszabbítása a fakó jelenig. Az utód flegma közönye nem hagy kétséget afelől, miféle tanítványok vagyunk mi itt és most: rosszak.

Extra: Az elsőfilm édessége – Fazekas Eszter beszélgetése Bereményi Gézával és Kardos Sándorral (MaNDA, 2015, 50’).


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/05 61-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12236