KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/május
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Premier Plan
• Kézdi-Kovács Zsolt: Két barátját vesztette el...
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: A józanság reménye Nyugat-Berlin

• Szilágyi Ákos: A félreértés fokozatai Vérszerződés
• Kézdi-Kovács Zsolt: A Visszaesők forgatásán A rendező jegyzetlapjaiból 1.
• Lajta Gábor: Célpont: az ember 1982 animációs filmjei
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Közönyös felnőttek, tévelygő fiatalok Sanremo

• Trosin Alekszandr: A montázzsal megsemmisített montázs Pelesjan mozija
• Györffy Miklós: Elektromantikus melodráma Az oberwaldi titok
• Bereményi Géza: A legutolsó snitt Villanás a víz felett
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Csantavéri Júlia: Képek egy halott világból Stanley Kubrick
• N. N.: Stanley Kubrick filmjei
• Ciment Michel: Anti-Rousseau Beszélgetések Stanley Kubrickkal

• Hegedűs Zoltán: Renoir-filmek – papíron
LÁTTUK MÉG
• Szentistványi Rita: Szerelmi gondok
• Zsilka László: Keresztapa II.
• Zsilka László: A nagy kitüntetés
• Deli Bálint Attila: Bolond pénz
• Ardai Zoltán: Viadal
• Deli Bálint Attila: Dutyi dili
• Harmat György: Az a perc, az a pillanat
• Barna Imre: Kaszálás a Kánya-réten
• Kovács András Bálint: A hatodik halálraítélt
TELEVÍZÓ
• Reményi József Tamás: Ez a pici mind megette A márciusi műsorokról
• Csepeli György: Az ellentmondás és a konfliktus A televízió valóságlátásáról
• Lukácsy Sándor: Képeskönyv és tört varázs Mint oldott kéve
KÖNYV
• Bíró Gyula: Esztétika és jel-elmélet Lengyel tanulmánykötet a filmszemiotikáról
• Csala Károly: Házi színháztól a tévéjátékig A szovjet „televíziós előadás”

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Suicide Squad – Öngyilkos osztag

Kránicz Bence

Suicide Squad – amerikai, 2016. Rendezte és írta: David Ayer. Kép: Roman Vasjanov. Zene: Steven Price. Szereplők: Will Smith (Deadshot), Margot Robbie (Harley Quinn), Joel Kinnaman (Flag), Viola Davis (Waller), Jay Hernandez (El Diablo), Jared Leto (Joker). Gyártó: DC Entertainment / Atlas Entertainment / Warner Bros. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 130 perc.

 

Mit keres egy csapatnyi másodvonalbeli képregénygonosz (és Joker) egy többszázmillió dolláros film főszerepeiben? Ez a kérdés foglalkoztat mindenkit, aki laikusként figyeli, miként költözteti át mozgóképre a DC kiadó saját szuperhőskészletét. Pedig az Acélember és a Batman Superman ellen után mozikba küldött Öngyilkos osztagban pont az tűnt vonzónak, hogy nem egy újabb világmegmentő jófiú kalandjait mutatja be, hanem a gazfickóknak ad lehetőséget a kibontakozásra. Író-rendezőnek a stúdió megnyerte az életművét marcona férfihősökkel kitapétázó David Ayert (Az utolsó műszak, Harag), így volt okunk rendhagyó képregényadaptációban bízni.

A film azonban nem váltja be a vérmes reményeket. A hosszúra nyújtott csapatépítés után, amelyben a legtöbb szereplő saját bemutatkozó videóklipet kap, az osztag rögtön bevetésre indul – ez teszi ki a játékidő második felét. Ám a számos karakter közül csak Joker szerelme, az eredetileg is egy régebbi filmadaptáció (a nagyszerű, ‘92-es Batman-rajzfilmsorozat) kedvéért kitalált Harley Quinn nevezhető izgalmas figurának. Margot Robbie alakításában Harley kiszámíthatatlan, pezsgő és veszélyes, vagyis pont olyan, amilyennek a filmnek is lennie kéne. Kár, hogy körülötte csupa szürke és unalmas alak tétlenkedik, köztük a Batman-filmváltozatok legsótlanabb Jokerével.

A hevenyészett, értelmetlen fordulatok közben van idő elgondolkodni azon, hány férfiak által elnyomott és megnyomorított nő tűnik fel a történetben: Harley Quinn mellett a zord katonatiszt megzsarolt barátnője, és a másik dimenzióból érkező fivérére utalt Varázslónő is ki van szolgáltatva egy-egy férfifigurának. Ha szexista hozzáállására nem is, Ayer legalább néhány vizuális ötletre büszke lehet – a ruhájukat színes masszává oldó, bőrüket szétmaró savfürdőben ölelkező Joker-Harley kettős képe az egyik legszebb momentum, amit szuperhősfilmben láthattunk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/09 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12890