KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/május
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Premier Plan
• Kézdi-Kovács Zsolt: Két barátját vesztette el...
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: A józanság reménye Nyugat-Berlin

• Szilágyi Ákos: A félreértés fokozatai Vérszerződés
• Kézdi-Kovács Zsolt: A Visszaesők forgatásán A rendező jegyzetlapjaiból 1.
• Lajta Gábor: Célpont: az ember 1982 animációs filmjei
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Közönyös felnőttek, tévelygő fiatalok Sanremo

• Trosin Alekszandr: A montázzsal megsemmisített montázs Pelesjan mozija
• Györffy Miklós: Elektromantikus melodráma Az oberwaldi titok
• Bereményi Géza: A legutolsó snitt Villanás a víz felett
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Csantavéri Júlia: Képek egy halott világból Stanley Kubrick
• N. N.: Stanley Kubrick filmjei
• Ciment Michel: Anti-Rousseau Beszélgetések Stanley Kubrickkal

• Hegedűs Zoltán: Renoir-filmek – papíron
LÁTTUK MÉG
• Szentistványi Rita: Szerelmi gondok
• Zsilka László: Keresztapa II.
• Zsilka László: A nagy kitüntetés
• Deli Bálint Attila: Bolond pénz
• Ardai Zoltán: Viadal
• Deli Bálint Attila: Dutyi dili
• Harmat György: Az a perc, az a pillanat
• Barna Imre: Kaszálás a Kánya-réten
• Kovács András Bálint: A hatodik halálraítélt
TELEVÍZÓ
• Reményi József Tamás: Ez a pici mind megette A márciusi műsorokról
• Csepeli György: Az ellentmondás és a konfliktus A televízió valóságlátásáról
• Lukácsy Sándor: Képeskönyv és tört varázs Mint oldott kéve
KÖNYV
• Bíró Gyula: Esztétika és jel-elmélet Lengyel tanulmánykötet a filmszemiotikáról
• Csala Károly: Házi színháztól a tévéjátékig A szovjet „televíziós előadás”

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Utazás apánkkal

Kránicz Bence

Kránicz Bence

Reise mit Vater – román-német, 2016. Rendezte és írta: Anca Miruna Lazarescu. Kép: Christian Stangassinger. Zene: Darvas Ferenc. Szereplők: Alexandru Margineanu (Mihail), Razvan Enciu (Emil), Ovidiu Schumacher (William), Ulrike von Syberg (Susanne). Gyártó: Strada Films / Filmallee / Mirage Film. Forgalmazó: A Company Hungary. Feliratos. 11 perc.

 

A fesztiválsikereknek köszönhetően a kortárs román filmek közül hagyományosan leginkább a súlyos erkölcsi kérdéseket, társadalmi visszásságokat és politikai bűnöket feszegető drámák láthatóak a nemzetközi közönség számára, miközben kis számban ugyan, de évről évre készülnek populáris műfaji filmek is Romániában. A román-német-magyar koprodukcióban készült Utazás apánkkal a két filmcsoport közé esik, vagyis azoknak a midcult szórakoztató filmeknek a sorát gyarapítja, amelyek a legjobban hiányoznak például a magyar választékból is.

A temesvári születésű, ám tizenegy éves korától Németországban élő rendező, Anca Miruna Lazarescu kisjáték- és dokumentumfilmjeihez hasonlóan első egész estés munkájában is nemzetközi kontextusban gondolkodik hazája félmúltjáról. Az erdélyi szász család az idős apa szívműtétje miatt robog át ócska kisautón az NDK-ba, a két fiatal fiútestvért pedig csakhamar meglegyinti a nyugat-német szabadság szele. Bár a bontakozó szerelmi szál és a számos humoros szituáció ilyesmit ígérne, a rendezőnek szerencsére esze ágában sincs felhőtlen és hazug nosztalgiamozit kerekíteni road movie-jából, és a történet elejétől kezdve hangsúlyozza, miféle baljós történelmi pillanatban vagyunk: 1968-ban, a prágai tavasz leverése után, mikor rövid időre a cseh elvtársakkal a kelleténél kicsit több szolidaritást mutató Ceaușescuból lesz a szocialista blokk fekete báránya.

A sajnálatos események miatt az utazgató román állampolgárokkal is szigorúbban bánnak a testvéri országok hivatalnokai és közrendőrei, a disszidáláson gondolkodó főhősök közül így gyaníthatóan nem ér célt mindenki. Lazarescu válasza viszont várakozásainkon túlmutatóan józan és keserű: a hatvanas évek román ifjúságának jussa nem a beatdalokban megénekelt szabadság, hanem a levert vese, többéves munkatábori átnevelés és a küzdelmes, jelentéktelen, átokverte kelet-európai élet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/01 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13043