KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/május
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Premier Plan
• Kézdi-Kovács Zsolt: Két barátját vesztette el...
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: A józanság reménye Nyugat-Berlin

• Szilágyi Ákos: A félreértés fokozatai Vérszerződés
• Kézdi-Kovács Zsolt: A Visszaesők forgatásán A rendező jegyzetlapjaiból 1.
• Lajta Gábor: Célpont: az ember 1982 animációs filmjei
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Közönyös felnőttek, tévelygő fiatalok Sanremo

• Trosin Alekszandr: A montázzsal megsemmisített montázs Pelesjan mozija
• Györffy Miklós: Elektromantikus melodráma Az oberwaldi titok
• Bereményi Géza: A legutolsó snitt Villanás a víz felett
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Csantavéri Júlia: Képek egy halott világból Stanley Kubrick
• N. N.: Stanley Kubrick filmjei
• Ciment Michel: Anti-Rousseau Beszélgetések Stanley Kubrickkal

• Hegedűs Zoltán: Renoir-filmek – papíron
LÁTTUK MÉG
• Szentistványi Rita: Szerelmi gondok
• Zsilka László: Keresztapa II.
• Zsilka László: A nagy kitüntetés
• Deli Bálint Attila: Bolond pénz
• Ardai Zoltán: Viadal
• Deli Bálint Attila: Dutyi dili
• Harmat György: Az a perc, az a pillanat
• Barna Imre: Kaszálás a Kánya-réten
• Kovács András Bálint: A hatodik halálraítélt
TELEVÍZÓ
• Reményi József Tamás: Ez a pici mind megette A márciusi műsorokról
• Csepeli György: Az ellentmondás és a konfliktus A televízió valóságlátásáról
• Lukácsy Sándor: Képeskönyv és tört varázs Mint oldott kéve
KÖNYV
• Bíró Gyula: Esztétika és jel-elmélet Lengyel tanulmánykötet a filmszemiotikáról
• Csala Károly: Házi színháztól a tévéjátékig A szovjet „televíziós előadás”

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A stanfordi börtönkísérlet

Pápai Zsolt

The Stanford Prison Experiment – amerikai, 2015. Rendezte: Kyle Patrick Alvarez. Szereplők: Billy Crudup, Olivia Thirlby, Michael Angarano. Forgalmazó: GHE-Bontonfilm. 122 perc.

 

Az 1971-es híres-hírhedt stanfordi börtönkísérletben véletlenszerűen kiválasztott, hétköznapi emberekkel modelleztek fegyházbeli interperszonális viszonyokat, ám hat nap után a programot le kellett állítani, ugyanis mind az őröknek kiszemelt, mind a foglyoknak megtett személyek annyira beleélték magukat a szerepükbe – előbbiek elvadultak, utóbbiak szervilissé lettek –, hogy totális anarchia fenyegetett és életek kerültek veszélybe. A kísérlet csak egy újabb, immáron tudományos, igazolását adta, hogy ember embernek farkasa, és bebizonyította, hogy az átlagember szörnytettekre képes, ha felhatalmazzák rá.

A hideglelős sztori már a hetvenes években mozgóképes feldolgozást ihletett (Carlo Tuzzi: La gabbia – A ketrec), de a történetet igazán az ezredfordulón fedezték fel a filmkészítők. Számos televíziós változat mellett a stanfordi események által inspirált mozifilmek is születtek – egy kiváló német (Oliver Hirschbiegel: A kísérlet), majd egy enerváltabb amerikai változat (Paul T. Scheuring: A kísérlet) –, továbbá dokumentumfilmesek is merítettek belőle (lásd például Errol Morristól az iraki Abu Ghraib börtönben istenkirálykodó amerikai katonák motivációit kutató Parancsra tettük – Standard Operating Procedure-t).

Hinnénk, ilyen előzmények után már csak nagyon jó okkal érdemes a téma újabb játékfilm-feldolgozásába fogni, és valóban: Kyle Patrick Alvarez mozija éppen a kudarcával bizonyítja ezt, igaz, apró újítást jelent benne az egész vállalkozást levezénylő Philip Zimbardo lelkivilágának vizsgálata. Jó ötlet annak a folyamatnak a bemutatása, ahogy a doktor a kísérlet szervezőjéből annak résztvevőjévé válik, hiszen tudósi kíváncsiságától hajtva szép lassan az őrök felettes énjeként kezd működni, és ördögi Cipollaként vesz részt a manipulálásukban – következésképpen a rabok terrorizálásában. Mindezzel akár újszerű nézőpontot is biztosíthatna Alvarez direktor, csakhogy nem következetes és nem ás elég mélyre, Zimbardo lelki tusájának analízisét rendre a börtönterror közhelyparádéjával keveri. Filmje képi világa is éppen olyan, amilyenre számítani lehet, operatőre, Jas Shelton hideg neonnal világít, vagy alulexponált képeket használ, sok közelit vesz, és jobbára kézből dolgozik. Szimpatikus megoldás viszont a produkcióban, hogy Zimbardót egy nő – az egész film egyetlen női szereplője – döbbenti rá arra, mit is művel, és rángatja ki tudósi elefántcsonttornyából.

Extrák: Nincsenek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/02 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13064