KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/május
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Premier Plan
• Kézdi-Kovács Zsolt: Két barátját vesztette el...
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: A józanság reménye Nyugat-Berlin

• Szilágyi Ákos: A félreértés fokozatai Vérszerződés
• Kézdi-Kovács Zsolt: A Visszaesők forgatásán A rendező jegyzetlapjaiból 1.
• Lajta Gábor: Célpont: az ember 1982 animációs filmjei
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Közönyös felnőttek, tévelygő fiatalok Sanremo

• Trosin Alekszandr: A montázzsal megsemmisített montázs Pelesjan mozija
• Györffy Miklós: Elektromantikus melodráma Az oberwaldi titok
• Bereményi Géza: A legutolsó snitt Villanás a víz felett
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Csantavéri Júlia: Képek egy halott világból Stanley Kubrick
• N. N.: Stanley Kubrick filmjei
• Ciment Michel: Anti-Rousseau Beszélgetések Stanley Kubrickkal

• Hegedűs Zoltán: Renoir-filmek – papíron
LÁTTUK MÉG
• Szentistványi Rita: Szerelmi gondok
• Zsilka László: Keresztapa II.
• Zsilka László: A nagy kitüntetés
• Deli Bálint Attila: Bolond pénz
• Ardai Zoltán: Viadal
• Deli Bálint Attila: Dutyi dili
• Harmat György: Az a perc, az a pillanat
• Barna Imre: Kaszálás a Kánya-réten
• Kovács András Bálint: A hatodik halálraítélt
TELEVÍZÓ
• Reményi József Tamás: Ez a pici mind megette A márciusi műsorokról
• Csepeli György: Az ellentmondás és a konfliktus A televízió valóságlátásáról
• Lukácsy Sándor: Képeskönyv és tört varázs Mint oldott kéve
KÖNYV
• Bíró Gyula: Esztétika és jel-elmélet Lengyel tanulmánykötet a filmszemiotikáról
• Csala Károly: Házi színháztól a tévéjátékig A szovjet „televíziós előadás”

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Gyerekrablók

Kovács Patrik

Kidnap – amerikai, 2018. Rendezte: Luis Prieto. Szereplők: Halle Berry, Sage Correa, Chris McGinn. Forgalmazó: ProVideo. 95 perc.

 

Korunk divatos álomgyári mozihősei a sámsoni erejű heroinák, a tesztoszterontól duzzadó alfanőstények: ma már szinte alig készülhet nélkülük női akciófilm. A Gyerekrablók azonban – nem fősodorbeli produkció lévén – üdítően kilóg a sorból: hősnője, Karla (Halle Berry), az egyszerű gyorséttermi felszolgáló azzal kénytelen szembesülni, hogy kisfiát (Sage Correa) a szeme láttára rabolják el. Autóba pattan, és kétségbeesett hajsza veszi kezdetét, melynek során lassan felcserélődnek a szerepek: a megfélemlített anyuka belefog a szedett-vetett emberkereskedők levadászásába.

Eddig hát a papírvékony történet, s a Knate Lee által jegyzett szkript aligha lesz írói mesterkurzusok szemléltetőanyaga, a Gyerekrablók megvalósítása azonban két tekintetben is rendhagyó. Egyrészt karakterizálásában: Karla – az uralkodó trendeknek ellentmondva – törékeny és labilis nőalak, aki nem kimagasló rátermettségének, hanem egy sor véletlenszerű történésnek, továbbá az antagonisták baklövéseinek köszönheti, hogy képes talpon maradni, sőt visszavágni. Mindettől kissé talajközeli lesz a film, nemkülönben attól, hogy – a thriller bevett szabályait figyelmen kívül hagyva – a szüzsé idejekorán teljes tudatosságra ébreszti a nézőt a gonosztevők kilétét és motivációit illetően.

Az Elrabolva-trilógiából és számtalan országúti thrillerből (Spielberg Párbajától kezdve A félelem útján című B-kategóriás darabig) összegyúrt cselekményvilág valamennyi elemét ismerjük már korábbról, s ugyan a Gyerekrablók felvonultatja az alapszituációból fakadó összes – erősen limitált számú – bonyodalmat, Luis Prieto rendező egyikbe sem csempész valódi feszültséget. Emellett néhány logikai bakugrás is tarkítja a cselekménymenetet, és a szerény kivitelű akciójelenetek sem képesek egyensúlyba hozni a mérleget, míg némely vizuális truváj (függőleges svenk, hatásvadász lassítások) zavaróan modoros. És bár a történet helyszínéül szolgáló, lidérces-mocsaras Louisiana temérdek bűnügyi opusban (az Angyalszívtől a True Detective-szériáig) szimbolikus, pokolbéli tájként funkcionál, a Gyerekrablók esetében sajnos csupán érdektelen biodíszlet. Halle Berry ellenben korát meghazudtolóan attraktív és szimpatikusan esendő: még azt is megbocsátjuk neki, hogy a zárlatban megszeppent pincérnőből mégiscsak rendíthetetlen anyatigrissé lép elő.

Extrák: Nincsenek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/08 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13769