KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/május
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Premier Plan
• Kézdi-Kovács Zsolt: Két barátját vesztette el...
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: A józanság reménye Nyugat-Berlin

• Szilágyi Ákos: A félreértés fokozatai Vérszerződés
• Kézdi-Kovács Zsolt: A Visszaesők forgatásán A rendező jegyzetlapjaiból 1.
• Lajta Gábor: Célpont: az ember 1982 animációs filmjei
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Közönyös felnőttek, tévelygő fiatalok Sanremo

• Trosin Alekszandr: A montázzsal megsemmisített montázs Pelesjan mozija
• Györffy Miklós: Elektromantikus melodráma Az oberwaldi titok
• Bereményi Géza: A legutolsó snitt Villanás a víz felett
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Csantavéri Júlia: Képek egy halott világból Stanley Kubrick
• N. N.: Stanley Kubrick filmjei
• Ciment Michel: Anti-Rousseau Beszélgetések Stanley Kubrickkal

• Hegedűs Zoltán: Renoir-filmek – papíron
LÁTTUK MÉG
• Szentistványi Rita: Szerelmi gondok
• Zsilka László: Keresztapa II.
• Zsilka László: A nagy kitüntetés
• Deli Bálint Attila: Bolond pénz
• Ardai Zoltán: Viadal
• Deli Bálint Attila: Dutyi dili
• Harmat György: Az a perc, az a pillanat
• Barna Imre: Kaszálás a Kánya-réten
• Kovács András Bálint: A hatodik halálraítélt
TELEVÍZÓ
• Reményi József Tamás: Ez a pici mind megette A márciusi műsorokról
• Csepeli György: Az ellentmondás és a konfliktus A televízió valóságlátásáról
• Lukácsy Sándor: Képeskönyv és tört varázs Mint oldott kéve
KÖNYV
• Bíró Gyula: Esztétika és jel-elmélet Lengyel tanulmánykötet a filmszemiotikáról
• Csala Károly: Házi színháztól a tévéjátékig A szovjet „televíziós előadás”

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Balázs Béla filmkritikái – először magyarul

A kritika kritikája

Balázs Béla

 

A „Neue Freie Presse” filmszemle rovatában a Das Recht der ersten Nacht című filmről közölt bírálatban a következők olvashatók:”A filmnek lehetőleg tartózkodnia kell a műtermekben készülő felvételektől, és a lehetőségekhez képest a maga valóságában kell ábrázolnia a természetet. Hiszen ebben rejlik varázsos és egyedül csak reá jellemző hatásának a titka.”

A filmművészet modern fejlődése úgy tetszik teljesen megfeledkezett erről a dramaturgiai törvényről. (Vagy a filmművészet dramaturgja volt az?) Ugyanis a film modern technikája „lehetőleg tartózkodik” a szabadban készülő felvételektől, és mindent a műteremben épít fel, ha lehet a kertet és a nyílt utcát is. Ma már a természetről készülő felvételeket sem készítik reflektor nélkül. Bécsben is a következő napokban nyitja meg kapuit a Vita filmtársaság hatalmas és csodálatos mesterséges fénnyel dolgozó műterme.

A dolog ugyanis a következőképpen áll. Az expresszionizmus, azaz a természet stilizálása (ezt az említett filmszemle rovat hol az egekbe dicséri, például a Caligari kapcsán, hol pedig pocskondiázza), feltétele annak, hogy a film műalkotás legyen. A filmbéli természet nem semleges valóság, hanem egy jelenet miliője, háttere, és ez adja meg, emeli ki és festi alá egy jelenet hangulatát. Ahogyan a festészet is azáltal művészet, hogy a természetet nem másolja fotográfiai hűséggel, úgy a film operatőrének is az a paradox feladata van, hogy felvevőgépével a hangulat képeit fesse. Ez elérhető egyrészt a motívumok és a beállítások megválasztásával, másrészt a művészi megvilágítással és éppen azáltal, hogy a műteremben stilizált természetet építenek fel. A lényeg az, hogy az egész kép azonos szellemből fakadjon, hogy a miliő, a természet ugyanazt az átszellemített fiziognómiát mutassa, mint a színész arcjátéka.

 

Der Tag, 1923. szeptember 21.

Zalán Péter fordítása


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/01 05. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6692