KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/május
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Premier Plan
• Kézdi-Kovács Zsolt: Két barátját vesztette el...
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: A józanság reménye Nyugat-Berlin

• Szilágyi Ákos: A félreértés fokozatai Vérszerződés
• Kézdi-Kovács Zsolt: A Visszaesők forgatásán A rendező jegyzetlapjaiból 1.
• Lajta Gábor: Célpont: az ember 1982 animációs filmjei
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Közönyös felnőttek, tévelygő fiatalok Sanremo

• Trosin Alekszandr: A montázzsal megsemmisített montázs Pelesjan mozija
• Györffy Miklós: Elektromantikus melodráma Az oberwaldi titok
• Bereményi Géza: A legutolsó snitt Villanás a víz felett
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Csantavéri Júlia: Képek egy halott világból Stanley Kubrick
• N. N.: Stanley Kubrick filmjei
• Ciment Michel: Anti-Rousseau Beszélgetések Stanley Kubrickkal

• Hegedűs Zoltán: Renoir-filmek – papíron
LÁTTUK MÉG
• Szentistványi Rita: Szerelmi gondok
• Zsilka László: Keresztapa II.
• Zsilka László: A nagy kitüntetés
• Deli Bálint Attila: Bolond pénz
• Ardai Zoltán: Viadal
• Deli Bálint Attila: Dutyi dili
• Harmat György: Az a perc, az a pillanat
• Barna Imre: Kaszálás a Kánya-réten
• Kovács András Bálint: A hatodik halálraítélt
TELEVÍZÓ
• Reményi József Tamás: Ez a pici mind megette A márciusi műsorokról
• Csepeli György: Az ellentmondás és a konfliktus A televízió valóságlátásáról
• Lukácsy Sándor: Képeskönyv és tört varázs Mint oldott kéve
KÖNYV
• Bíró Gyula: Esztétika és jel-elmélet Lengyel tanulmánykötet a filmszemiotikáról
• Csala Károly: Házi színháztól a tévéjátékig A szovjet „televíziós előadás”

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A hóhér testvére

Zoltán Katalin

 

Végre egy film, ami nem akar mást, csak mesélni, kulturáltan, izgalmasan.

A XVI. századi német parasztfelkelések idején játszódó történet középpontjában egy tudatlan, egyszerű parasztfiú áll, aki egyéni bosszúvágytól hajtva tökéletesen megtanul vívni-lovagolni. Ő a hóhér öccse, aki Mesebeli Jánosként lemossa a családján és a jobbágyokon esett gyalázatot, legyőzi a népsanyargató fiatal földesurat.

Eddig a történet a középkori népkönyvek érzelmes, lázongó hangjára emlékeztet. Ám a készülő parasztfelkelés alkalmat ad arra, hogy az anarchikus lázadóból az osztálya ügyéért áldozni tudó férfi váljék. A fiú fejlődését parasztvezér-nevelője irányítja, aki tudatos forradalmárt akar belőle faragni. Ezért aztán kemény leckét kap hősünk – és az ifjabb nézősereg – az írás-olvasás, tanulás politikai-társadalmi fontosságáról. Ez a didaxis zavaró ugyan, de nem annyira, hogy megfossza a mesét hitelétől és legfőbb erényétől: a feszes ritmustól.

A film vállalja a történet naivitását, ezért nem esik az „ifjúsági film műfajának” csapdáiba. Az olcsó látványosság, harsány hatások és az erőszak öncélú, naturalisztikus ábrázolása végig idegen marad tőle. Didaktizmusáért pedig kárpótol a szokatlanul találó és hiteles jellemábrázolás. S különösen a megható kamasz fiú alakja, a mesterien fényképezett hegyi tájak és a mesé előrelendítő, feszültségkeltő zene.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/04 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7136